Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
lett eredménye az, hogy a minisztérium végül engedett: a Podmaniczky-házat fenntartás nélkül elfogadta, s a Koronához mint legideiglenesebb helyhez is hozzájárulását adta akkor, ha a város egy hónapon belül hozzákezd a Kisúj utcai egyemeletes építmény megalkotásához. Itt rögzítették először az 1891. szeptember 1-jei átadást is. Az egyéb átalakításokra 1890. december 1-jéig adott haladékot Csorba Bódog államtitkár. 2 " Úgy tűnik, akadály a továbbiakban már nem merült fel, s 1891. május 5-én következhetett a várvavárt alkalom, a királyi tábla átadása. A minisztérium egyúttal felhatalmazta Puky Gyulát a további szükséges teendők elvégzésével. 235 A város közben ünnepelt. Május 5-én a Debreczen valósággal ujjongott; írta is: „a debreczeni királyi tábla ma kezdte meg működését. E nap a történelemé!" Kívánta, hogy az új intézmény „legyen a jogtiszteletnek folytonos ébren-tartója, az igazságszolgáltatásnak erős vára, a hozzá fűzött reményeknek beváltója, városunknak s a független magyar bíróságnak egyik büszkesége!" 236 A város látványos ünnepséget szervezett. A bírák díszmagyarba öltözve vonultak át reggel a Podmaniczky-házból a városházára, majd onnan a református nagytemplomba istentiszteletre. Velük tartottak az ügyészek, a városi bíróság és a járásbíróság személyzete és a város ügyvédei is, valamint Simonffy Imre polgármester és Rásó Gyula Hajdú vármegyei alispán. Majd onnan a római katolikus templomba vonultak ünnepségre. Ezt követően tartotta első, alakuló ülését a debreceni királyi tábla a Podmaniczkyházban. A bíróság elnöke Puky Gyula, a főügyész Cserna Vincze lett. A bírák eskütétele után az elnök tartott beszédet, melyben kiemelte a magánjogi és a perjogi kodifikáció szükségességét, a szóbeliség jelentőségét az írásbeli pervitel helyett, és szólt a közjegyzői szervezet reformjának a jelentőségéről is. „Ismerem én a felelősség súlyát, mely vállaimra nehezül — mondotta az elnök —, s ha ennek daczára is, az intéző körök megtisztelő bizalmának engedve, a debreczeni kir. tábla vezetésére és a tábla kerületéhez tartozó bíróságok felügyeletére vállalkozom, tettem azt azzal a meggyőződéssel, hogy azoknak körében, akik velem együtt hivatva lesznek küzdeni a közös zászló alatt, meg fogom találni a kötelességérzetnek s hazafiságnak azt a fokát, amelyet a közös hivatás mindegyikünktől egyaránt követel s meg fogom találni az egész vonalon azt az öntudatot, hogy a bíró magasztos szerepkörében, az örök igazság hatalmának részese és végrehajtója." Ezt követően felolvasták a városi tanács üdvözlő átiratát. 237 A debreceni tábla személyi állománya a következőképpen nézett ki a megalakuláskor: a. fegyelmi tanács mellett két polgári és egy büntető tanács működött. A fegyelmi tanács Puky Gyula elnöklete alatt tevékenykedett; tagjai voltak: Csathó Ferenc, Unger Gusztáv, Egry Kálmán, Tamássy Béla, Stancsek János, póttagok voltak: Dani234 HBML VII. 2/a. 1. d. 28419/1890. sz. irat. 235 HBML VII. 2/a. 1. d. 16462/1891. sz. irat. 236 Db 1891. május 5. (88. szám) 1. p. 237 Db 1891. május 5. (88. szám) 4. p., A kir. táblák megalakulása. ÜL 1891. május 9. (19. szám) 23. p., A kir. táblák megalakulásakor mondott elnöki megnyitó beszédek [...]. Puky Gyula beszéde. JSZ 1891. május 14. (IV/20. szám) 666-668. p.
