Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

dig a Kúria rendes bírájává lépett elő, s ott csőd-, kereskedelmi és váltóügyeket intézett.

182 Dr. Lászy József 1844-ben született Budapesten, 1866-tól fogalmazó lett a helytartótanácsnál, majd 1867-től a Vallási és Közoktatási Minisztériumban, 1869-től a Földmívelésügyi Minisztériumban. 1872-től aljárásbíró volt, majd 1873-tól járásbíró az óbudai járásbíróságnál. 1876-ban nevezték ki a budapesti törvényszéknél bíróvá, majd 1884-ben az ítélőtáblához rendes bírónak. 1888-ban a Kúriához kisegítő bíróul osztották be, ott az I. büntető tanácsban dolgozott.

183 Szeged Szegeden a táblát a pénzügyi palotában és az egykori Hungária Szállodában helyezték el. A megnyitó ünnepség fényesre sikerült, a szokásos istentisztelet és táblai köszöntő beszédek után Sélley Sándor elnök részvételével nagyszabású bankettet adtak, ahol a város minden prominens személyisége megjelent. A tábla 1894-ben a főreáliskola épületében nyert szerencsésebb elhelyezést. I. polgári tanács: elnök Bernáth Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Despints Péter (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Piukovics Ödön (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Retel Jenő (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Pichler Lipót (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Vargha Imre (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Buday János (v. szabadkai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Huszka Ödön (v. szegedi törvényszéki bíró); kisegítő előadó: Grecsák Károly (v. budapesti ügyvéd); jegyző: Vaikó Pál és Rebák Ferencz. II. polgári tanács: elnök Gottl Ágoston (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Raics Milos (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Frits Róbert (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Avarffy Károly (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Skoff István (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Káplány Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Hodossy Lajos (v. pestvidéki törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Klimkó Ede (beregszászi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró); kisegítő előadó: Veress Károly (v. szolnoki törvényszéki bíró); jegyző: Fleischer Kornél és Kecskeméthy Dániel. Büntető tanács: elnök Sélley Sándor (v. kúriai bíró); bírák: Zsigmondovics Mihály (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Szegheő Ignácz (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Nesztor János (v. kolozsvári törvényszéki bíró), Szeles Elek (v. beregszászi ügyész), Veress Károly (v. szolnoki törvényszéki bíró), Jovanovics István (v. budapesti törvényszéki bíró) és Grecsák Károly (v. budapesti ügyvéd); jegyző: Batta János.

184 Sélley Sándor Abarán született Zemplén vármegyében 1829-ben. Pályáját fogalmazóként Tenkén kezdte 1856-ban, majd bírósági segéd lett Nagykanizsán, később Nagyváradon 1861-ig, amikor államügyészi helyettesnek nevezték ki ugyanott. 1862ben Bihar vármegyében főszolgabíró lett, majd 1867-ben a fenyítő törvényszék helyettes elnöke 1871-ig, utána királyi ügyész a nagyváradi és a budapesti királyi tör182 Az új kir. táblai elnökök, i. m. [157. jz.], 3. p. 183 A kir. táblai tanácselnökök, i. m. [155. jz.], 3. p. 184 A kir. táblák megalakulása, i. m. [153. jz.], 6-7. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 2. p., BK 1891. április 18. (88. szám) 1. p.