Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

Pécs Pécsett a Széchenyi tér és a Mária utca sarkán álló Oertzen-házba költözött be a tábla, mely eredetileg a „polgári társaskör" részvénytársulat részére épült, ezért tág termekkel rendelkezett. A szobák kellő számának biztosítása érdekében még egy szintet ráépítettek, s így 52 helyiséggel várták a bírói fórumot.

176 A királyi tábla megalakulása alkalmából délelőtt Dulánszky püspök tartott istentiszteletet a város előkelőségeinek jelenlétében A mise után az eskütételek következtek, majd Blaskovich István elnök tartotta meg beszédét, amelyben a gyors igazságszolgáltatás követelményeire és a kölcsönös bizalom és összetartás erejére hívta fel a figyelmet. A bírák nevében Cseresnyés Sándor válaszolt, buzgó munkálkodást ígérve. I. polgári tanács: elnök Blaskovich István (v. budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki elnök); bírák: Gruber Gusztáv (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Zsáborszky Ferencz (v. pozsonyi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Töttösy Béla (v. nagykanizsai törvényszéki bíró), Tolnay Antal (v. fiumei törvényszéki bíró), Daempf Sándor (v. pécsi ügyvéd). II. polgári tanács: elnök Blaskovich István; bírák: Kisfaludy Imre (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Pilch Antal (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Bócz Alajos (v. budapesti törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Graff Károly (v. szabadkai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Lukács Adolf (v. pécsi jogtanár). Büntető tanács: elnök Cseresnyés Sándor (v. nagykanizsai törvényszéki elnök); bírák: Pulcz Imre (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Balogh Károly (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Babits Mihály (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Töttösy Béla (v. nagykanizsai törvényszéki bíró), Lukács Adolf (v. pécsi jogtanár).

177 Blaskovich István 1843-ban született Debrecenben jó nevű cívis családban. Édesapja cselekvő részese volt az 1848/49. évi helybeli eseményeknek. Iskoláit szülővárosában és Pesten végezte. 1864-ben került a királyi táblához joggyakornoknak, majd 1867-ben a Waisz-féle alapítvánnyal Bécsbe ment, és másfél évig dolgozott a bécsi cs. kir. országos törvényszék büntető osztályánál. Hazaérkezése után 1870-ig fogalmazó, majd elnöki titkár volt a pesti királyi táblán. 1872-ben pótbíróvá, 1877-ben rendes bíróvá nevezték ki ugyanott. 1880-8l-ben a Kúria semmítőszékén tevékenykedett. 1882től újból a táblán szolgált különböző polgári tanácsokban, végül a III. polgári tanács vezetésével bízták meg. 1887-ben vált a budapesti váltó- és kereskedelmi törvényszék elnökévé.

178 Cseresnyés Sándor Makón született 1840-ben. 1862-ben a Bihar vármegyei szalontai járásban az akkor szolgabíró Sélley Sándor mellé (aki később a szegedi ítélőtábla elnöke lett) esküdtnek nevezték ki, majd Szlávy József és Tisza Lajos főispán titkára volt. 1868-ban választották meg a szalontai járás szolgabírájává, majd 1871-ben a 176 A deczentralizáczió és a vidéki városok. II. i. m. [172. jz.], 2. p. 177 A kir. táblák megalakulása, i. m. [153. jz.], 6. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., BK 1891. április 18. (88. szám) 1. p. 178 A királyi ítélőtáblák elnökei... i. m. [154. jz.] 302. p.