Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE
Erdély Sándor Kisjenőn született Bihar vármegyében 1839-ben. Kezdetben ügyvédként működött Budapesten, majd Pest szabad királyi város tollnoka, később jegyzője, továbbá főjegyzője lett. 1870-ben került fel a Kúriára segédelőadóként a semmítőszéki osztályra, 1871-től a királyi táblára pótbírónak. 1875-ben ugyanott rendes bíró lett. 1877-től 1881-ig ismét a semmítőszéken szolgált. 1888-ban nevezték ki tanácselnökké a budapesti királyi ítélőtáblára (I. polgári tanács). 160 Vági Mór 1840-ben született Lembergben, Galíciában. 1872-ben Kaposvárott lett törvényszéki bíró, 1881-ben a budapesti királyi táblánál kisegítő bíró, ugyanazon évben pótbíró, majd rendes bíróvá lépett elő. 1890-ben mint kisegítő bíró a Kúriához osztatott be, ahol az I. polgári tanácsban dolgozott. 161 Zoltán Géza 1844-ben született Apagy községben, Szabolcs vármegyében. 1865től a magyar királyi ítélőtáblánál joggyakornok volt, 1869-ben a legfelsőbb ítélőszékhez segédfogalmazóvá, 1872-ben ugyanoda fogalmazóvá nevezték ki. 1875-től budapesti IV. kerületi járásbírósági albíró, 1880-ban a budapesti királyi törvényszéken bíró, 1882-ben táblai kisegítő bíró, 1883-tól pótbíró, majd rendes bíró lett. Az V. büntető tanácsnak volt a tagja. 162 Kassa A királyi táblát a város egyik legszebb fekvésű utcájában, a Malom utcában helyezték el a Maléter-házban, amelyben 65 szoba állt rendelkezésre. „Ez a ház Kassának határozottan a legszebb háza, a legújabb styl szerint építve s berendezve" — írták róla. 163 Az ünnepség a Mihál-kápolnában végzett istentisztelettel vette kezdetét. Ezután a közönség a vármegyeházához vonult, ahol a díszmagyarba öltözött Oberschall Adolf elnököt nagy éljenzéssel fogadták. Az eskütételek után az elnök intézett beszédet az egybegyűltekhez. Majd Bernáth Elemér tanácselnök üdvözölte az elnököt kiemelve annak a magyar igazságszolgáltatásban szerzett elévülhetetlen érdemeit. Párvy Iván főügyész elismerően szólt a helyi ügyvédi karról is. I. polgári tanács: elnök Oberschall Adolf (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai elnök); bírák: Hánrich József (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Rósa Kálmán (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Rökk Gyula (székesfehérvári törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Horánszky Adolf (v. nyitrai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Valkovszky Elek (v. trencséni törvényszéki bíró). II. polgári tanács: elnök: Bernáth Elemér (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Harmos Gábor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Pitroff Rezső (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Taug Emil (v. aranyosmaróthi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Dualszky Gyula (v. rózsahegyi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Oroszi Géza (v. sátoraljaújhelyi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Jancsó György (v. pestvidéki törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő Az új királyi táblai elnökök, i. m. [157. jz.], 2-3. p. A kir. táblai tanácselnökök, i. m. [155. jz.], 3. p. A kir. táblai tanácselnökök II. ÜL 1891. február 7. (6. szám) 4. p. A deczentralizáczió és a vidéki városok. ÜL 1890. június 7. (24. szám) 2. p.