Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

ban pedig törvényszéki helyettes bírául és rögtönítélőszéke rendes bírájául választotta meg. 1871-ben a kassai törvényszék bírája volt, 1877-ben nevezték ki pótbíróul, majd 1882-ben rendes bíróul a budapesti királyi táblára. 1890-ben kúriai rendes bíró lett előbb polgári, majd büntető tanácsban.

157 Csathó Ferenc Nagyváradon született 1845-ben, 1868-ban Nagyvárad aljegyzőjévé választották, s a törvényszékhez osztották be. 1872-ben járásbírósági albíró lett, majd a nagyváradi törvényszék bírájává nevezték ki. 1882-ben nevezték ki a budapesti ítélőtáblára pótbírónak, majd rendes bíró lett. A IV. polgári tanácsnak volt a tagja. Széli Farkas Hódmezővásárhelyen született 1844-ben. 1863-ban Csongrád vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1868-ban a szegedi járásbíróságon esküdtté választották, 1871-ben Csongrád megye tiszteletbeli szolgabírájává, még azon évben csongrádi albíróvá, majd 1874-ben kunszentmártoni járásbíróvá neveztetett ki. 1878-ban karcagi törvényszéki bíró lett, 1882-ben nevezték ki pótbíróvá a budapesti ítélőtáblához, 1887-től ugyanott rendes bíróvá vált. Az I. büntető tanács bírája volt.

158 Győr Az alakuló ülést a győri karmelita atyák templomában tartott istentisztelet előzte meg, melynek végeztével a győri törvényszéki palota dísztermében folyt az ünnepi aktus. Az ünnepség az elnök, Erdély Sándor eskütételével kezdődött, majd a tanácselnökök és a többi bíró következett nagy éljenzés közepette. Az elnök beszédét Vági Mór tanácselnök felszólalása követte, amelyben üdvözölte a mindannyiuk által tisztelt Erdélyt. Az I. polgári tanács: elnök Erdély Sándor (v. budapesti ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Horváth Kálmán (v. budapesti ítélőtábla bíró), Szabó György (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Thirring Lajos (v. szombathelyi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Wildenauer János (v. székesfehérvári törvényszéki bíró), Uhlyarik Gedeon (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Jalsoviczky Lajos (v. nagyatádi járásbíró). A II. polgári tanács: elnök Vági Mór (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Schmied Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Szeghő István (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Hollerung Alfréd (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Kiss Gábor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Biró Antal (v. bírósági székhelyhez nem kötött törvényszéki bíró), Rohrer Miklós (v. szombathelyi ügyvéd). I. büntető és III. polgári tanács: elnök: Zoltán Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró); bírák: Braidschwer József (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Uhlyarik Gedeon (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Csenkey Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Mészöly Lajos (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Tóth László (v. veszprémi törvényszéki bíró és budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró), Jalsoviczky Lajos (v. nagyatádi járásbíró), Hollerung Alfréd (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Thiring Lajos (v. szombathelyi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró).

159 157 Az új kir. táblai elnökök. ÜL 1891. január 3. (1. szám) 3. p. 158 A kir. táblai tanácselnökök, i. m. [155. jz.], 2-3. p. 159 A kir. táblák megalakulása, i. m. [153. jz.], 4. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., BK 1891. április 18. 1. p.