Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

A JOGÉRT MINDHALÁLIG

juryt, amely egy fél évszázadra az európai jogrendek értékrendjében a legelőkelőbb helyre került. A szabadelvű demokrácia teljes diadalaként értelmezték s alkalmazták az esküdtszéket az egész kontinensen — Spanyolország és Németalföld (Hollandia) kivételével. Ettől az áramlattól Magyarország sem tartózkodhatott — a közös hagyományokon nyugvó „európaiság" eszméje mint generális értékrend már akkor is létezett. Igaz, abban a formában nem tartott sokáig. 5. Végezetül ismét a reformok atyjára, Szilágyi Dezsőre utalunk. Az általa beterjesztett és elfogadtatott számos törvénycikk közül nem vizsgálhattuk valamennyit, azonban a bemutatottakból is kitűnik személyének történelmi jelentősége. Szakmai tudása, felkészültsége, műveltsége és intelligenciája messze kortársai felé emelték. Elszántsága, néhol fanatizmusa évtizedekre meghatározó eredményekkel ajándékozta meg a nemzetet, amely 1920 után is ezekből az alapokból táplálkozott. Az említett ítélőtáblák decentralizációja, a bírói jogviszony korszerű alapokra fektetése, a Bűnvádi perrendtartás kodifikációja, valamint az általunk nem ismertetett első fokú bíróságok székhelyeinek és területének meghatározása (1890. évi XXIX. tc), a konzuli bíráskodás megújítása (1891. évi XXXI. tc), a fogházbüntetések végrehajtásának rendezése (1892. évi XXVII. tc), a sommás eljárás meghonosítása (1893. évi XVIII. tc.),

1062 a közigazgatási bíróság felállítása (1896. évi XXVI. tc), az örökösödési eljárás (1894. évi XVI. tc.) és a házassági jog (1894. évi XXXI. tc.) szabályozása mind örökbecsű alkotások voltak, és a polgári kori magyar jogrendszer sarokköveivé váltak. Még életében elismerték kortársai szellemi nagyságát: mutatta ezt, hogy a millennium évében és a következőkben ő töltötte be a képviselőház elnökének méltóságát. Milyen szomorú, hogy az országház épületének átadását (1904) éppen ő nem élhette meg...

1063 1062 E törvénycikkel monográfiánkban nem foglalkoztunk, ezért elemzéséről lásd Kengyel Miklós: Az 1893. évi sommás eljárásról szóló törvény. Magyar Jog. 1993. 10. szám (október). 608-611. p. 1063 E fejezet eredeti, jegyzetekkel is kiegészített közlése: Antal Tamás: Szilágyi Dezső igazságügyi reformjairól (1890-1900). in: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Szerk.: Kajtár István [...]. Pécs, 2005. 9-28. P-