Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - X. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900)
tiszteletbeli főjegyző látta el. A bizottság jegyzője Tóth Emil közigazgatási gyakornok volt. Tagokká választották: a Hatvan utcából Szilágyi Imrét és Koszorús Jánost, a Péterfia utcából Tóth István építészt és Kertész Jánost, a Csapó utcai kerületből Horváth János építészt és ifjabb Kéki Sándort, a Kossuth utcai kerületből dr. Szikszay Szabó Józsefet és Szentkirályi Tivadart, a Varga utcából Pálfy Gábort és dr. Kocsár Gábort, végül a Piacz utcai kerületből Kemény Mórt és Irber Vilmost. Az egyéb teendők megszervezésével a közgyűlés a tanácsot bízta meg. 957 1899. január 9. és 12. között tették közzé az első összegyűjtés alapján készített hirdetményt, majd január 16. és 28. között biztosítottak lehetőséget, hogy az esküdtképességgel bíró, de addig fel nem jegyzett személyek a bizottság előtt jelentkezzenek. A felszólalásokat február 1. és 8. között, az azokra adott észrevételeket február 9. és 12. között tehették meg az érintettek. Simonffy Imre polgármester a végleges alaplajstromot február 20-ig juttatta el a törvényszék elnökéhez, Igyártó Sándorhoz. 958 A bizalmi férfiak megválasztását — a belügyminiszter (Széli Kálmán, egyben miniszterelnök is) 1899. április 29-én kelt 40616. számú körrendeletének felhívása szerint — az 1899. május 31. és június 5. között folytatólagosan tartott közgyűlésben végezték. A törvényhatósági bizottsági tagok közül ott megválasztott négy bizalmi férfi Lengyel Imre ny. kir. törvényszéki bíró (Hatvan u. 54.), Kardos László kereskedő (Kossuth u. 9), Doboczky Sándor üzletvezető (Deák Ferencz u. 19.) és Nagy Bálint gazdálkodó (Péterfia u. 41.) lett. 959 Ugyanakkor rendelkeztek az esküdtösszeírás 578 ft-ra menő költségének a házipénztárból való utalványozásáról is. 960 Az esküdtszéki szolgálati lajstromot 1899. november 20-án tartott ülésén állította össze a bizottság. Abban a bizalmi férfiak mellett a bíróság részéről Igyártó Sándor és Szeöke István vett részt. A szelektálók úgy igyekeztek eljárni, hogy a mentességi lehetőségekre is figyelemmel mind 1900-ban, mind 1901-ben álljon rendelkezésre megfelelő számú esküdt az esküdtképesek „elitjéből". 961 A szervezés tekintetében a végrehajtási rendeletben meghatározott rendes időpontokban a következő években is hasonlóan jártak el azzal, hogy a törvényszék elnöke 1900-tól Szűts Miklós volt. 962 így a debreceni királyi tábla elnöke 1900 márciusában őt nevezte ki az első esküdtbíróság elnökévé a debreceni törvényszéki kerületben. 963 Az első esküdtszéki tárgyalásokat azév március 20-án, 22-én, 24-én és 28-án tartották nagy érdeklődés mellett. Ezek tárgyai között szerepelt emberölés, rablás, testi sértés és egy sajtóügy is. 964 A március 20-i tárgyalást számos prominens személyiség (például Bernáth Elemér, a debreceni ítélőtábla elnöke, Pongrácz Jenő debreceni királyi főügyész, Igyártó 957 HBML IV. B. 1403/a. 19. k. 1898: 247/11876. 958 MRT 1898. II. kötet. 339-340. p. 959 HBML IV. B. 1403/a. 20. k. 1899: 80/7301. 960 HBML IV. B. 1403/a. 20. k. 1899: 78/7303. 961 Debreczeni Hírlap. 1899. december 7. (289. szám) 1. és 5. p., december 8. (290. szám) 5. p., december 9. (291. szám) 5. p., Debreczeni Ellenőr. 1899. december 7. (316. szám) 6. p., december 8. (317. szám) 6. p., december 9. (318. szám) 6. p. 962 HBML IV. B. 1403/a. 21. k. 1900: 82/5405, 210/14382.; 22. k. 1901: 58/4417, 210/13360. 963 DÚ 1900. március 5. (63. szám) 2. p. 964 DÚ 1900. február 23. (53. szám). 4. p.
