Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)

szurdnak tartotta. Az adócenzust kihagyandónak vélte, mivel minden ember egyenlő ugyanis. Asbóth János is elutasította Serbián indítványát, mivel a román lakta terület meg­jelölés egyébként is relatív. Pest megye is lehet románlakta, hiszen Serbián is ott él. Egyebek mellett ő is sürgette a papok felvételét az esküdtképesek közé. 929 Erdély Sándor válaszában kiemelte: a szokásjog szerint a törvénykezési nyelv a magyar, ezért nem támogatta Schreiber módosítványát. Sághy stiláris észrevételét el­fogadta, csak úgy, mint gr. Batthyány indítványát a hajóskapitányokról. A lelkészeket és papokat érintő Molnár-féle elgondolással kapcsolatban megjegyezte, hogy minden törvényünkben (beleértve a Btk-t és a Bp-t is) a lelkész kifejezés involválja minden vallásfelekezetnek minden papját. A 7. §-ba ugyanakkor a lelkészek majdan felvehetők lesznek. Azonban itt sem Molnárt, sem Mocsayt nem támogatta. Lukáts indítványát is elvetette: szerinte nem szükséges megkülönböztetni a tengerészt és a folyamhajós kapitányt. Továbbá Kubina indítványát sem fogadta el a Schreibernél indokoltak miatt, Győry Elek elképzelését pedig nem tartotta összhangban állónak az 1869. évi IV. te­kéi, mivel az a bírói kvalifikációnál 26. életév betöltését állítja feltételül. A cenzus el­törlését ahhoz hasonlította, mintha generális szavazati jogot vezetnének be. Az alsóbb fokú oktatási intézmények okleveleinek elfogadását is indokolatlannak tartotta. 930 Az elnök számítása szerint összesen tíz módosító indítványt nyújtottak be a 4. íj­hoz. A szavazás előtt Mocsay visszavonta indítványát, Schreiberé, Serbiáné, Kubináé és Győryé pedig elestek. Sághy nyelvművelő módosítását elfogadták. Batthyány mó­dosítását a hajóskapitányokról megszavazták, de Lukátsét nem. Molnár javaslatát sem tette magáévá a többség. 931 A kizáró okokat tárgyazó 5. §-nál Győry Elek javasolta, hogy az erkölcstelen foglalkozást űzőket is vegyék fel a tilalmi felsorolásba, azonban ezt nem szavazta meg Ház. Május 25-én Batthyány Tivadar szólt először. 932 A 6. §-nál indítványozta, hogy az esküdtek közül a fiumei kormányzót is zárják ki. Győry Elek egy új pont beiktatá­sát kérte: ne lehessen esküdt a rendőri hatóság tagja vagy közege, valamint más álla­mi, közigazgatási vagy törvényhatósági tisztviselő. A szavazásnál Batthyány módosít­ványát elfogadták, szavazatszámlálás után Győryét 48 igen és 69 nem arányában eluta­sították. 933 A mentességet szabályozó 7. §-nál Molnár János nyomban előállt a papok zsűri­mentességével hivatkozván a gyónási titokra. Érvényesülnie kell azon elvnek, hogy justitia et pax osculatae sunt, vagyis a jusztícia és a békét szerző szeretet mindig ölel­keznek. Javasolta: iktassák be a szövegbe a pap szót legalább zárójelbe. Erdély to­vábbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a „pap" benne foglaltatik a „lelkész"-ben, a záró­jeles megoldás pedig valóságos tautológia lenne. Asbóth János viszont kiállt Molnár mellett. Bizonygatta, hogy az akadémia szótára is különbséget tesz pap és lelkész kö­KHN96-01. VI. (1897) 164-167. p. KHN96-01. VI. (1897) 168-169. p. KHN96-01. VI. (1897) 170-171. p. Az előző vitanap sajtóját lásd: PN 1897. május 25. (145. szám) 2-3. p. KHN96-01. VI. (1897) 175-176. p.

Next

/
Thumbnails
Contents