Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)
szurdnak tartotta. Az adócenzust kihagyandónak vélte, mivel minden ember egyenlő ugyanis. Asbóth János is elutasította Serbián indítványát, mivel a román lakta terület megjelölés egyébként is relatív. Pest megye is lehet románlakta, hiszen Serbián is ott él. Egyebek mellett ő is sürgette a papok felvételét az esküdtképesek közé. 929 Erdély Sándor válaszában kiemelte: a szokásjog szerint a törvénykezési nyelv a magyar, ezért nem támogatta Schreiber módosítványát. Sághy stiláris észrevételét elfogadta, csak úgy, mint gr. Batthyány indítványát a hajóskapitányokról. A lelkészeket és papokat érintő Molnár-féle elgondolással kapcsolatban megjegyezte, hogy minden törvényünkben (beleértve a Btk-t és a Bp-t is) a lelkész kifejezés involválja minden vallásfelekezetnek minden papját. A 7. §-ba ugyanakkor a lelkészek majdan felvehetők lesznek. Azonban itt sem Molnárt, sem Mocsayt nem támogatta. Lukáts indítványát is elvetette: szerinte nem szükséges megkülönböztetni a tengerészt és a folyamhajós kapitányt. Továbbá Kubina indítványát sem fogadta el a Schreibernél indokoltak miatt, Győry Elek elképzelését pedig nem tartotta összhangban állónak az 1869. évi IV. tekéi, mivel az a bírói kvalifikációnál 26. életév betöltését állítja feltételül. A cenzus eltörlését ahhoz hasonlította, mintha generális szavazati jogot vezetnének be. Az alsóbb fokú oktatási intézmények okleveleinek elfogadását is indokolatlannak tartotta. 930 Az elnök számítása szerint összesen tíz módosító indítványt nyújtottak be a 4. íjhoz. A szavazás előtt Mocsay visszavonta indítványát, Schreiberé, Serbiáné, Kubináé és Győryé pedig elestek. Sághy nyelvművelő módosítását elfogadták. Batthyány módosítását a hajóskapitányokról megszavazták, de Lukátsét nem. Molnár javaslatát sem tette magáévá a többség. 931 A kizáró okokat tárgyazó 5. §-nál Győry Elek javasolta, hogy az erkölcstelen foglalkozást űzőket is vegyék fel a tilalmi felsorolásba, azonban ezt nem szavazta meg Ház. Május 25-én Batthyány Tivadar szólt először. 932 A 6. §-nál indítványozta, hogy az esküdtek közül a fiumei kormányzót is zárják ki. Győry Elek egy új pont beiktatását kérte: ne lehessen esküdt a rendőri hatóság tagja vagy közege, valamint más állami, közigazgatási vagy törvényhatósági tisztviselő. A szavazásnál Batthyány módosítványát elfogadták, szavazatszámlálás után Győryét 48 igen és 69 nem arányában elutasították. 933 A mentességet szabályozó 7. §-nál Molnár János nyomban előállt a papok zsűrimentességével hivatkozván a gyónási titokra. Érvényesülnie kell azon elvnek, hogy justitia et pax osculatae sunt, vagyis a jusztícia és a békét szerző szeretet mindig ölelkeznek. Javasolta: iktassák be a szövegbe a pap szót legalább zárójelbe. Erdély továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a „pap" benne foglaltatik a „lelkész"-ben, a zárójeles megoldás pedig valóságos tautológia lenne. Asbóth János viszont kiállt Molnár mellett. Bizonygatta, hogy az akadémia szótára is különbséget tesz pap és lelkész köKHN96-01. VI. (1897) 164-167. p. KHN96-01. VI. (1897) 168-169. p. KHN96-01. VI. (1897) 170-171. p. Az előző vitanap sajtóját lásd: PN 1897. május 25. (145. szám) 2-3. p. KHN96-01. VI. (1897) 175-176. p.