Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - VI. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK SZERVEZÉSÉNEK DOGMATIKAI ÉS RENDELETI RENDSZERE

szász eredet irányába kívánta meghaladni, a másik azt igyekezett tagadni, hogy a normannok átkelésének korában már létezett esküdtszék Normandiában. Az előbbi szellemében William Stubbs arra a meggyőződésre jutott, hogy léteznie kell valamilyen kapcsolatnak a II. Ethelred (978-1013, 1014-1016), Wessex királyának Wantage-ben feltehetően 997-ben kiadott törvénye,

700 valamint az abban foglalt tizenkét lovag (twelve thegns) bírósága és a II. Henrik által elterjesztett vádló esküdtszék között. Ugyanis tény, hogy II. Henrik uralkodása alatt (1154-1189), 1166-től (Assize of Clarendon)

701 már tizenkét szabad és becsületes ember emelt vádat büntetőügyben. Valószínűleg az uralkodó vagy a területen birtokos főnemes által kiküldött bírák (missi) tisztességes környékbeli embereket (homines credentes justa quantos praeviderit) hívtak egybe törvényt ülni Angliában; ebből lassan a vád jury, később az ítélő esküdtszék szintetizálódott ki.

702 Az új, skandináv teóriát először határozottan Sir Paul Vinogradoff képviselte, majd Naomi D. Hurnard fejlesztette tovább. Igaz, sokáig nem akadt követőjük, mígnem egy belga kutató, R. C. Van Caenegem, továbbá Doris M. Stenton asszony és férje, Sir F. M. Stenton fel nem elevenítette kezdeményezésüket. Az északi eredet szerint Skandináviában már a kereszténység felvétele előtt 12 bíró törvénykezett bonyolultabb esetekben az úgynevezett béke helyszínén, mely mogyoróvesszőkkel körülfont magaslaton állt. A normann hódítások hatására a népi bíráskodás ezen formája átterjedt a többi germán — a teuton, majd a frank — területekre is, s ez utóbbinál állandósult egy testület, mely a bizonyításban vette ki szerepét.

703 A korai normandiai esküdtszéket tagadók álláspontja szerint nem a normandiaiak hatottak az angolokra, hanem éppen fordítva: csak a 12. században alakult ki esküdtszékre hasonlító bíráskodás normann Nyugat-Franciaországban. Yvonne Bougert és angol követői, a már említett Hurnard és C. H. Haskins

704 is azt valószínűsítették, hogy Hódító Vilmos (1066-1087) inkább továbbfejlesztette az Angliában már létező bírósági intézményt, semhogy egy újat honosított volna meg Normandiából. Ezen koncepció szerint Angolföldön a heptarchia idején, állítólag már Wessex legendás királya, Nagy Alfréd (871-889) korától fogva fejlődött az esküdtszéki intézmény. H. G. Richardson és G. O. Sayles pedig egyenesen kijelentették: „nem hihetjük tovább 700 II. Ethelredről lásd: Dávid. C. Douglas (General editor): English Historical Documents. I. c. 5001042. (Editor Dorothy Whitelock) 2

M edition. London and New York. 1979. 46-49. p. A Wantage-ban alkotott törvény szövege: 439-442. p. Különösen a 3.1-3.4 pontok. 701 Naomi D. Hurnard: The Jury of Presentment and the Assize of Clarendon. in: The English Historical Review. July 1941. Vol 56. No 223. 374-410. p., William Stubbs: The Constitutional History of England in its Origin and Development. Fifth edition. Oxford, 1891. Vol. I. 505-509. p. 702 Réső [9. jz.], 104-105. p., Ödönfi [8. jz.], 6-7. p., Turner [699. jz.], 3. p. Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről. Püski, Budapest, 2005. 211-212. p. 703 Paul Vinogradoff: English Society in the Eleventh Century. Orxford, 1908.; R. C. Van Caenegem: Royal Writs in England from the Conquest to Glanvill. London, 1959.; Lady Doris M. Stenton: English Justice between the Norman Conquest and the Great Charter (1066-1215). Philadelphia, 1964.; Sir F. M. Stenton: Anglo-Saxon England. in: Oxford History of England. 2

nd ed. Oxford, 1947. Hivatkozik rájuk: Turner [699. jz.], 3-5. p. 704 Yvonne Bougert: Recherches surles cours lad'ques du X

e au XIIP siécle. Paris, 1946.; C. H. Haskins: Norman Institutions. The Early Norman Jury. in: Harward Historical Studies, XXIV. Cambridge, 1918. 196-238. p. Hivatkozik rájuk: Turner [699. jz.], 5-6. p.