Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI

Az I. cím, IV. fejezet a felügyelet szabályait taglalta.

683 A felügyeleti teendők közé az 1891. évi XVII. tc. 4. §-ának rendelkezésein felül felvették még a hivatalszemélyzet közötti egyetértés, kölcsönös támogatás megteremtését, a hivatalos fegyelem megkívánását, a közszolgálat megkönnyítését és előmozdítását. Az elnöknek kötelessége volt a hivatali személyzet egyes tagjainak képzettségét és szakmai tevékenységét figyelemmel kísérni, és tapasztalatait az előmenetel megállapításánál érvényesíteni (73. §). A felügyeleti jog gyakorlása alatt kért nyilatkozatokra való felhívás történhetett szóval és írásban is. A válasz szintén ekképpen volt megadandó. Azonban többen együttesen nyilatkozatra csak írásban voltak felszólíthatok, és ők csak írásbelileg nyilatkozhattak. Az iratok előterjesztését csak abban az esetben lehetett elrendelni, ha a fennforgó kérdés azok nélkül nem volt elintézhető (74-75. §). A felügyelet gyakorlójához benyújtható panaszok szintén szóban és írásban voltak beadandók. A szóval előterjesztett panaszt természetesen jegyzőkönyvbe kellett foglalni. A panaszt az illetékes felügyeleti hatóságon kívül a felsőbb felügyeleti hatóság is elintézhette, ha az ügy nagymérvűsége, vagy súlyos beszámítása erélyesebb és meszszebbható intézkedések megtételélt követelte (76-78. §). Felügyeleti vizsgálatot az ítélőtáblai vagy a törvényszéki elnökök időszakosan foganatosítottak. Azonban rendkívüli vizsgálatot is elrendelhetett a tábla elnöke, ha erre a panaszok alapján szükség mutatkozott. A vizsgálatot az elnök személyesen vagy kiküldöttje útján végezhette. A felügyeleti hatóság a vizsgálat alkalmával a tárgyalásoknál és az elintézendő ügyek előadásánál jelen lehetett, azonban a határozathozatalnál már nem.

684 A felügyeleti vizsgálat alapján a következő felügyeleti intézkedések voltak meghozhatók: 1. elismerő nyilatkozat a bíróság irányába; 2. a hivatali személyzet szaporítása, helyiségek bővítése, felszerelések pótlása; 3. oktató figyelmeztetés az ügyek alaposabb, könnyebb, vagy gyorsabb elintézésére; 4. figyelmeztetés az eljárási és ügyviteli hibákra; 5. az egyes alkalmazottak szóbeli megintése csekélyebb rendetlenség, magaviselet vagy életmód miatt; 6. a bírósághoz általában intézett felhívás a közszolgálat pontosabb megtartása végett; 7. írásbeli hivatalos megintés;

685 8. rendbírság kiszabása a kezelőszemélyzet tagja ellen;

686 9. a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése az együttalkalmazást kizáró rokonsági vagy sógorsági viszonynál fogva;

687 10. a bírák, bírósági hivatalnokok és a szolgák nyugdíjazása, valamint az ez iránti eljárás folyamatba tétele;

688 11. intézkedés megtétele a közvádlónál a fegyelmi eljárás meginMRT 1891. 971-988. p. Vö. az 1891. évi XVII. tc. 7. §-ával! Vö. az 1871. évi VIII. tc. 28., 29. §-ával, és az 1891. évi XVII. tc. 60. §-ával! Vö. az 1891. évi XVII. tc. 60. §-ával! Vö. az 1891. évi XVII. tc. 41-43. §-ával és az 1871. évi IX. tc. 5. §-ával! Vö. az 1869. évi IV. tc. 17. §-ával, az 1871. évi IX. tc. 6-13. §-ával és az 1885. évi XI. tc.-kel!