Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - IV. FEJEZET: A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA

IV. FEJEZET A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA 1. § A TÖRVÉNYTERVEZET A MINISZTERTANÁCS ELŐTT A dualizmus államának a kiegyezést követően első feladatai közé tartozott a rendi intézményekkel szemben a korszerű igazságszolgáltatás megvalósítása, s törvényi szabályozása. Evégből alkotta meg a magyar országgyűlés a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikket, amely alapjaiban határozta meg a bírói jogviszonyt és annak sarokköveit. E jogszabályt az elkövetkező években még számos másik is követte részben a benne tett felhatalmazások kielégítésére, részben a jogállami törvénykezés további garanciális elemeinek kidolgozására. Ilyen volt az 1871. évi VIII. tc. a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, az 1871. évi IX. tc. a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról, az 1871. évi XXXI. tc. az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, az 1871. évi XXXIII. tc. a királyi ügyészség alapszervezetéről, az 1874. évi XXIV. tc. a gyakorlati bírói vizsgáról, az 1884. évi XXXIII. tc. a törvénykezési szünidőről, valamint a bírák nyugdíjazására is vonatkozó 1885. évi XI. tc.

560 A bírói szervezet alapvető törvényei hosszú távra biztosították a magyar jogszolgáltatás biztonságát, azonban az idő és a kor előrehaladtával új elvárások jelentkeztek. Ezeket döntően a szóbeliségnek és a közvetlenségnek a polgári és a bűnvádi eljárásba való beemelése indukálta. Nélkülözhetetlen volt először a fellebbviteli rendszer szervezeti modernizációja, az ítélőtáblák decentralizálása (az 1890. évi XXV. tc.),

561 majd ennek nyomán az első fokú bíróságok megerősítése, az igazgatási felügyeleti rendszer átszervezése és a bírói jogviszony egyes kérdéseinek szabályozása.

562 Evégből alkotta meg a legiszlatíva a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. törvénycikket mint az 1869. évi IV. és az említett további törvénycikkek novelláját. Ez a törvény is Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter géniuszát dicsérte.

563 Az ítélőtáblák decentralizációjáról szóló 1890. évi XXV. tc. elfogadása után azonnal felmerült a bírói jogviszony némely szabályainak rendezése, különösen a 560 Az 1867 és 1875 közötti első szervezésről ír Máthé, 1982. [2. jz.] 561 Antal Tamás: Az ítélőtáblák újjászervezése (1890-1891). JK 2003. október (10. szám) 432-439. p. és Antal Tamás: Az ítélőtáblák decentralizációja, in: Bírák Lapja. 2003. 2. szám. 74-82. p. 562 A bírói és ügyészi szervezet módosítása, in: JK 1891. február 27. (9. szám) 65. p., Podhorányi Gyula: A bírói szervezet. MJÉ XXXVI. Budapest, 1887. (Felolvastatott: 1887. november 12-én.) 29 p. A bírósági igazgatásról lásd Rácz Attila: Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódása. Budapest, 1972. 563 Szilágyi Dezsőről lásd: A jogreformok sorrendje. ÜL 1891. október 24. (43. szám) 1-2. p. és Jónás Károly - Villám Judit, [29. jz.], 123-127. p., Vavrik Béla: Beszéd Szilágyi Dezső síremlékének leleplezése alkalmából. Elmondotta: 1908. október 18-án. MJÉ 289. Budapest, 1908. 3-8. p., Keleti Ferenc: Igazságügyminiszterünk és az ügyvédi kar. A Jog. 1890. április 13. (15. szám) 143-144. p. Bővebben lásd a 29. jegyzetet!