Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

morogtak, s azt gondolták: ezért a minisztérium valakinek biztos megveregeti a vállát.

420 A nyilvánvaló provokáció országos felháborodást váltott ki: még Pozsonyban is förmedvénynek és minősíthetetlen durvaságú írásnak nevezték a Pécsi Figyelő vezércikkét, s kifejezetten a miniszter és a kormány mellett törtek lándzsát.

421 Budapesti búcsúztatása után április 16-án érkezett Blaskovich elnök a városba. A fogadásánál több notabilitás is megjelent az állomáson. Néhány nappal később Cseresnyést is búcsúlakomával tisztelték meg Nagykanizsán. Azután Pécsett bevezették az új elnököt a jogászi közéletbe: Sável Kálmán törvényszéki elnök mutatta be neki a helyi jogászokat. Erreth János ügyvéd a város nevében fejezte ki elismerését Sávelnek a szép palota ízléses berendezéséért. A törvényszéki elnök elegánsan a városnak engedte át az érdemet, amely az anyagi áldozatot hozta. Ez utóbbi valóban nem volt csekély: mintegy 160 ezer forintjába került Pécsnek (ha csak ezen összeg kamatait tekintjük is: 8000 ft évi bevételtől váltak meg). A várható hasznot ezzel szemben szerényebbnek becsülték: a táblai kar ugyanis nem fizetett adót a városnak, így némelyek szerint csak az erkölcsi haszon volt magas — de az „nagyon ideális valami".

422 1891. május 5-én Pécs városa is az ítélőtábla működésének megkezdését ünnepelte. A résztvevők a Széchenyi téren gyülekeztek a székház előtt, majd onnan a belvárosi templomba vonultak Blaskovich Istvánnal az élen. Megjelent ott a teljes előkelőség: Kardos Kálmán főispán, Aidinger János polgármester, valamint a táblai bírák, a törvényszék tagjai, az ügyvédi kar számos képviselője és a helybeli jogtanárok is. Dulánszky Nándor püspök pontban tíz órakor érkezvén szent misét celebrált Veni Sanctéval, amelyen a székesegyház gyermekkórusa énekelt. A szertartás végeztével a menet a táblához vonult, ahol a polgári ülésteremben megkezdődött a megalakuló ülés. Blaskovich elnök megnyitó beszéde után ismertette az igazságügy-miniszternek hozzá intézett, a hivatalos eskütételről szóló rendeletét. Cseresnyés Sándor előolvasása mellett az elnök ennek megfelelően esküt tett, majd a táblai bírák és a személyzet névsorának ismertetése és azok esküje következett. Rendhagyóan nem az egyik titkár, hanem maga az elnök olvasta elő a tanácselnök és a bírák esküszövegét. A formalitások után Blaskovich beszédet mondott a megjelentekhez; ebben kifejtette: nemes hivatásuknak mindannyian csak úgy felelhetnek meg teljesen, ha őt és egymást kölcsönös bizalmukkal és jóakaratukkal támogatják. Az elnök szózatára Cseresnyés Sándor felelt, aki a bírák föltétlen bizalmáról biztosította az elnököt. Majd megalakultak a tanácsok: a polgári és a büntető osztály. A fegyelmi bíróságot sorshúzással hozták létre: Daempf Sándor, Zabakoszky Ferenc, Pilch Antal és Tolnay Antal lettek a rendes tagok, póttagul pedig Babics Mihály, Lukács Adolf, Kisfaludy Imre és Pauler Imre választatott meg.

423 Május 8-án a Hattyú Szálló nagytermében fényes bankettet rendeztek a nemzeti kaszinó tagjai. Az emelkedettségét jelezte, hogy állítólag még az öreg urak sem emlé420 PF 1891. április 22. (32. szám) 1. p. 421 NYH 1891. április 26. (95. szám) 1. p. 422 PF 1891. április 25. (33. szám) 1., 2. p. 423 PF 1891. május 6. (36. szám) 2. p., Lásd még: A táblabíróságokról. A Pécsi ítélőtábla. Szerk.: Lábady Tamás és Décsei Katalin. Az „ítélőtáblák" című fejezetet írta Hídvégi Márta. Pécs, 2004. 24. p.