Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

FÖLDTULAJDON

FÖLDTULAJDON A kiváltságlevélben elnyert autonómia gyökerei a középkori etnikai autonómiáig nyúltak, de megerősödésüket a redempcióban megváltott földtulajdon táplálta. A jászkun földtulajdonlás eltért az ország többi törvényhatóságában, a vármegyékben és más szabad kerületekben gyakorolt földtulajdonlástól. Sajátosságát megnevezése, a redimált földtulajdon megnevezés érzékelteti. A JÁSZKUN FÖLDTULAJDON A Jászkun Kerület redempcio utáni birtokviszonyaival először a jászkun történetírás kiemelkedő alakja, Gyárfás István

220 foglalkozott. 1883-ban megjelent munkájában a redempcio módját, az egyéni és a közös birtoklás viszonyát tárgyalta. Arra, hogy a redimált föld tulajdonjoga hogyan illeszkedett a kor tulaj donrendszerébe Gyárfás nem tért ki. A jászkun földnek ezt a sarkalatos problémáját mindmáig megkerülték a Jászkunság kutatói. Nagy Szeder István, Fodor Ferenc és mások tesznek ugyan megállapításokat a földtulajdonra vonatkozóan, de szinte csak érintőlegesen. Nagy Szeder István Kiskunhalas monográfusa 1936-ban úgy vélekedett, hogy a jászkunok földje nem tekinthető valódi tulajdonnak, tulajdonlásuk szabadsága sem a nemesek, sem a szabad királyi városok tulajdonlási szabadságát nem érte el. Szerinte ezért próbálkoztak az 1790-es években földjükre donációt szerezni.

221 Nagy Szeder István megállapítása nem kerülhetett be a Jászkunság szakirodalmába, hiszen könyve évtizedekkel halála után, 1993-ban jelent meg. Fodor Ferenc a Jászság életrajzában azt hangsúlyozta, hogy a redempcióban „egy magántulajdonra tért demokratikus paraszt birtokosság alakult ki".

222 Fodor nem fejti ki mit ért pontosan a magántulajdon fogalom alatt, s figyemen kívül hagyja, hogy a „demokratikus paraszt birtokosság" feudális privilégiummal nyerte el a földváltási jogot, s azt is, hogy ez a „demokratikus paraszt birtokosság" ugyanezzel a privilégiummal vált kollektív nemessé. A kollektív nemesség tagjai külön-külön nem kaptak nemesi jogokat, a feudális jog értelmében földtulajdonlási jogot sem. A sajátos jászkun földtulajdonlás elemzését tovább nem lehet megkerülni, hiszen éppen az elemzés hiánya okozhatta annak kijelentését, hogy a redempcio „polgári GYÁRFÁS István 1883. NAGY SZEDER István 1993. 23. FODOR Ferenc 1942. 213.