Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
rűskertje. 921 Szilágyi Miklós az 1770-es 1790-es évekből szintén Túrkeve kertességét bizonyította. 922 A saját kutatásaim igazolják Túrkeve redempcio utáni kétbeltelkességét. 1750-ben kert adásvételről olvashatunk a peres ügyek között. A perből az derül ki, hogy volt, aki a kertben lakott. A borlopási ügy kivizsgálása során elhangzott tanúvallomásból úgy tűnik csak a birtokost tartották jogosultnak kertre, „ha kertet akarsz tartani huntzut tarts két szolgát, hat ökröt, vasas szekeret, dűrj garadgyat magadnak, nem is tartanak ingyen senkinek kertet". A válasz: „nem is kívánom ingyen, ha más meg váltya és is meg váltom". 923 Egy másik peres ügyben 1763-ban Dutza János kertjének tulajdonjogát vizsgálják. 924 Nyitrai Ferenc tanú vallomásában olvasható „Minthogy a tanú lakóképen lakott a Deutrális Kertben Duczáék engedelmekbül, bizonyosan tudgya, hogy magok számára vették meg Duczák a Kertet olly véggel, ha edgyütt nem lakhatnak egyike bele mehet". Egy másik tanú elmondja, hogy a kertben istálló van, ahol látta ezelőtt 14 évvel, hogy ott itatta a marhákat Hagymási Márton, s azt is látta, hogy zavaros volt a víz. Mondta is Hagymásinak „Hozhatna Ked Szolnokbul vagy három szál fát fel rovathatná, arra felelt Hagymási Márton hozhatnék is ennek fát de nem enyém ez a Kert, Ducza Bátyáméké csak addig lakhatom benne, míg Duczáknak [nem] kell." Konc Erzsébet egy lúdlopási ügyben vallja, hogy a tolvaj a lopott ludat a kertbe vitte „még a kertben lakván akkor". 925 1765-ben a Nádudvarról Túrkevére költözött Vámos György vagyonát vizsgálják, abból a célból, hogy megállapítsák a fia mit örökölhet. A vizsgálatban megállapítják, hogy a házat és a kertben lévő istállót a fiú építette. 926 A túr ke vei kertek tehát istállós kertek voltak, ahol esetenként lakhattak is. Madarast a szakirodalom nem tartja számon a kétbeltelkes települések között, pedig a házportái kicsik voltak. 1784-ben a legkisebb csupán 64 D-öl, igaz volt 923 •öles is. A helységnek közös kertje volt, az állatokat a legelőn, vagy a szántókon emelt ólakban tartották. Kisújszálláson a település belterületét a kiskunsági Félegyházához hasonlóan a Nyomás választotta el a szántóktól, a nyomásszélre épültek fel azoknak a tanyái, akiknek a földje a nyomással érintkezett. Ezt azonban élesen meg kell különböztetni a kétbeltelkes települések ólas- vagy szérűskertjeitől. Kisújszálláson a redempciót követően szinte azonnal megkezdődött a tanyák építése, annak ellenére, hogy még újraosztásos földközösségben művelték a szántókat. A takarmány számára közös takarmányoskertet tartottak. A Kiskun Kerületben a Felső-Kiskunság települései Szabadszállás, Kunszentmiklós kétbeltelkesek, a többi helységben nem mutatható ki külön kertség létezése. Kunszentmiklóson 1815-ben, tehát a már említett 1814-es tagosítást követően számolták fel a szérűskerteket. 927 A szérűk a Baker parton két sorban helyezkedtek el. A tanács minden tulajdonosnak engedélyezte, hogy szérűskertjére házat építsen, vagy ha nem ÖRSI Julianna szerk. 1996. 34. SZILÁGYI Miklós 1967. SZML Túrkeve lt. Tanúvallomások jkv. 1742-1783. 160-161. Uo. 324-326. Uo. 322/1766. SZML Túrkeve lt. Tanúvallomások jkv. 1742-1783. 310. SZMLJK Fasc. 4. N- 1668/1816. 921 922 923 924 923 926 927
