Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

KUN ÉS JÁSZ AUTONÓMIA 1239-1702

pitányokról csak a XV. században. Kun szék említése először 1418-ban fordul elő, a Halas környéki Mátyus falván említenek Csortán-székhez tartozó kunokat.

93 A székek területi szervezete kétirányú törekvés eredménye. Részben maguk a kunok alakították ki szabadságuk védelmében, részben a központi hatalom adóztatási törekvése igényelte a szervezeti tisztázást, s területeik elkülönülését. Kring Miklós az említettek mellett a nádor bíráskodási feladatait ellátó kirendelt bírák ítélkezésével is összefüggésbe hozza a kun székek létrejöttét. A kirendelt bírák megbízása ugyanis egy bizonyos területre szólt. Pl.: 1428-ban Hédervári Lőrinc lovászmester, mint a kunok és jászok bírája és Berenchi István dispensator a szenteltszéki kunok számára tartott ítélőszéket. 1456-ban V. László király Halas-szék kunjainak adott oklevele Halas-szék szervezetéről és feladatairól tájékoztat. A király figyelmezteti Halas-szék összes kapitányait és a földműves kunokat, hogy évenként „maguk közül két hites kapitányt válasszanak, egyet a földműves kunok, másikat a kunok kapitányai. Ezen kívül a földműves kunok maguk közül 12 esküdtet válasszanak avégett, hogy csak ezen tisztviselők és senki más tudtával, s akaratával mindenféle censust, gabona és bor kilencedet, kivetett pénzt, élelmiszereket, s királyi terhek fizetését s egyéb főtisztjeiknek járó jövedelmeket, róhatják, vethetik ki, szedhetik és kezelhetik."

94 1461-ben Mátyás király Kolbáz-szék kunjainak engedte meg, hogy officiálisaikat és bíráikat maguk válasszák.

95 A jász székekről, illetve jász székről Mátyás király 1469-ben „Berénszállás, Négy szállás, Fénszaru és Árokszállás-székbeli" filiszteusoknak kiadott oklevele tanúskodik. Ebben Mátyás király megengedte számukra, hogy adózásukat ne a Heves megyei nemesekkel, hanem külön fizessék.

96 Az oklevelet Kring Miklós úgy értelmezi, hogy a négy külön szállás együtt alkotott egy széket, ahol Berényé lett a vezető sze97 rep. A székek autonóm területi hatóságát bizonyítja a székpecsét használat. Kring Miklós 1480-ból említ egy oklevelet, amit a jász communitas nevében pecsételtek, de az oklevél ma már nem található. Kolbáz-szék ismert pecsétje sokkal később az 1629. évi székülés alkalmából keletkezett. Gyárfás István tudott, a pecsétről, újabb megtalálása azonban Botka János pecséttani kutatásainak köszönhető.

98 A pecsételéshez használt zöld viasz a kiváltságoltságot fejezhette ki. Kolbáz-széknek 1660-ban új díszesebb, ezüst pecsétnyomója készült. A korábbi magyar nyelvű feliratot: KOLBAZZEKI • KUNOK • PECETI •, latin nyelvű váltotta fel. Körirata: „SIGILLUM: 0: SEDIS CVMAN [orum] KOLBAZ ANNO 1660". A három liliomot ábrázoló címerkép helyébe hátrahajló szarvú, ágaskodó kecskebak került, s a pajzs felett megjelent az ötágú korona. A pecsétet a nagykunok 1703-ban még használták. A kiskunsági székek pecsétjeit ezidáig nem ismerjük. 93 GYÖRFFY György 1990. 299. 94 BOTKA János 2000a. 33-40.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 12. 95 GYÁRFÁS István III. 588. és 644. 96 GYÁRFÁS István III. 665. 97 KRING Miklós 1932. 174-175. (Kring=Komjáthy) 98 BOTKA János 2000b. 77-80.