Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
mellett a nagy tanyán nyolc mázsa sajtot vettek leltárba. A konyhai eszközökből a rendszeres főzésre, a berendezésből a tanyások állandó ottlakására következtethetünk. Az 1760-as évektől egyre gyakrabban jegyzőkönyveztek tanya eladásokat. Közülük néhányat emelünk ki a tanyásodás mikéntjének bemutatására. 1766. májusában Rékasi András 1/4 rész galambosi földjét a rajta lévő csekély épületekkel 853 adta el, szeptemberben Hallada Mihály kerületi hadnagy ferencszállási félhely földit adja el a rajta lévő épületekkel Móczár Jakabnak. 854 1768-ban szintén Ferencszálláson, Zsibrita János fél sessio földjét a rajta lévő épületekkel, idei takarmánnyal és gabonával elcserélte Szolnoki Mihály Kisszálláson levő hasonló fél sessio földjéért rajta lévő épületekkel, takarmánnyal és gabonával együtt. 855 A tanyaépítést megelőző állapotot tükrözi Rékasi András földje, amit 1766-ban a rajta lévő kúttal és vályúval adott el, és Veréb János földje, amit a vicenótárius vett meg az oda épített istállóval együtt. 856 Az 1770-es évtized adásvételei már kifejlett szántóföldi tanyás gazdálkodásról tanúskodnak. Hallada Miklós fél sessio és két kötél földjét a rajta lévő épületekkel, úgymint: házzal, istállóval, fészerrel, kúttal vedrestül és vályúval, őszi négy hosszú fogással és három kis tavaszi árpa fogással, az kender földbe valóval, és egész zab vetésével együtt, s azokat követő minden néven nevezhető appertinentiákkal, úgy mind kaszáló, dinnyeföld és köles alá való osztályokkal együtt, nemkülönben marhajáró jussal 1470 forintért adta el. 857 Az adásvétel egy jómódú redemptus gazdálkodásának helyszínét és termelési módját tárja elénk. A XVIII. század végére a szántóföldön lakásnak alkalmas házak épültek. Az 1780-as évektől — különösen a II. József császár délvidéki háborúi következtében megnövekedett katonai beszállásolások idején — sokan igyekeztek tanyán tartózkodásukkal a közterhek alól kibújni. Az önkormányzat azonnal reagált a tanyahasználat módosulására s megszülettek az első tilalmak a redemptusi tulaj donjog korlátozására. A tiltások egyre sűrűbben ismétlődtek, de a tanyák lakóhellyé válása megállíthatatlan folyamatnak bizonyult. A jobbmódú gazdák, akiknek több határrészben is volt földbirtokuk, minden tőkeföldre tanyát építettek. Az 1784-es összeírásban 390 tanyát jegyeztek fel. Félegyháza tanyai épületeinek száma ekkor meghaladta Kecskemétét, Békéscsabáét és Debrecenét is. Vannak példáink arra, hogy a gazda halála után fiai úgy osztoztak meg az örökségen, hogy az egyik gyermek a tanyai házba költözött. A vagyon ilyen megosztását a tanács nem ellenezte. 858 1795-ben minden redemptusra kiterjesztették az állandó tanyán tartózkodás tilalmát. A Jászkun Kerület megparancsolta Félegyháza tanácsának, hogy a tanyán lakókat kényszerítsék a városba költözésre. 859 A tanács megpróbálta a kerület parancsát érvényesíteni, közhírré tette, hogy „minden kívül lakó Famíliájával a Városban lakó helyet a jövő szerdáig szerezvén, lakni bejöjjön; külömben a megmondott nap után Külső Házaikon ablakjaik, s Kemenczéjek öszve fognak töretni, azon kívül 24 pálcza ütések853 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1. 257. 854 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 2. 125. 855 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 2. 177. 856 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 2. 112., 111. 857 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 4. 291/1775. ápr. 8. 858 BKML Kf. lt. Arc. 16. Caps. 2. Fasc. 1. N- 34/1795. 859 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 8. 1795. szept. 26.; Uo. nov. 28. SZABAD György 1980.; OROSZ István 1980.; RÁCZ István 1980.
