Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

konkrét tanyára vonatkozó adatot. Cseri György 1758. március 12-én Boldogházán levő egy kötél kertjét a kerten levő tanyával és istállóval együtt 50 forintért eladta a Kalocsai testvéreknek.

835 A szántók újraosztásának megszüntetése, végleges egyéni birtokbaadása a Jászságban Berényben kezdődött, s a XIX. század elejére a többi jász településen is folytatódott. Kivétel volt Jászkisér, ahol a szántókat csak 1827-ben adták végleges birtokba. Fodor Ferenc a tanyásodás egyik előfeltételének a földesúr-jobbágy viszony hiányát tartotta, szerinte a tanyásodás éppen a szabad kerületekben: a Hajdú a Jász és Kun Kerületekben, s a szabad városok határában kezdődött. Rácz István Fodorral ellentétes következtetésre jutott.

836 Fodor arra alapozta elméletét, hogy a szabad kerületekben a földet megművelő annak jogilag is birtokosa volt, senki nem korlátozhatta, hogy saját földjére kitelepüljön. Figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a kötött gazdálkodási rendszer gátolta a tanyaépítést. Rácz István szélesebb kitekintésű vizsgálattal, az országos katonai térkép és a fennmaradt tanyaösszeírások elemzése alapján a hat szabadalmas hajdúvárost nem sorolja a tanyásodott területek közé. Szerinte ezek tanyásodásának majd a bekövetkező tagosítás ad lendületet. Kevésbé tanyásodottnak állapítja meg a Jászság és a Nagykunság területét is, amit egyértelműen a földközösségi rend fennállására vezet vissza. Végül az országos összevetés után kimondja, hogy a tanyafejlődés, „a tanyarendszer kialakulása és mérete s a városi kiváltságok formai nagyságrendi kategóriái között egyenes arányosságot hiába keresnénk. Az előnyös jogállás kétségtelenül egyik fontos tényezője lett a tanyarendszer kialakulásának, de nem szabta meg kizárólagosan a fejlődés irányát és ütemét."

837 Saját kutatásaim Rácz István megállapítását támasztják alá. A földkiosztási mód, a földközösségben folytatott kötött gazdálkodás, döntőbbnek bizonyult a többi motiváló körülménynél. A Jász a Kiskun és a Nagykun Kerület redimált földje ugyanazokat a szabadságjogokat hordozta, mégis a közös autonómia keretében másként alakult tanyásodásuk üteme és módja. Az eltérés döntő okát a földkiosztás különbségeiben, s a művelési mód kötöttségeinek és szabadságainak eltérő önkormányzati szabályozásában látom. A Nagykun Kerületben Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén 1784-ben a Jászkun Kerület tanyaösszeírásakor egyetlen tanyát sem írtak össze.

838 Az összeírok csak a kéményes, lakott tanyákat vették jegyzékbe, így nem csodálkozhatunk, ha azokat az ideiglenes építményeket, amelyek az állattartást szolgálták, nem tüntették fel. Az összeírást Rácz István összevetette a II. József által elrendelt kataszteri felmérés térképészeti adataival, s jelentős eltérést tapasztalt.

839 Az eltérésre a Jász Kerület vonatkozásában már Fodor Ferenc is ráirányította a figyelmet. A Nagykun Kerület központjában Karcagon a tilalmasi határrészt adták először egyéni tulajdonba és birtokba. Bellon Tibor Karcag 1763-as határtérképén azonosította a tilalmasi felosztás dűlőrendszerét. A térképen 218 jelzést talált, ami építményre SZML Jászberény Adásvételek jkv. 1753-61. 59. RÁCZ István 1976.; FODOR Ferenc 1937. RÁCZ István 1976. 9. SZMLJK D. Capsa XIX. Fasc. 11. N- 1-3. RÁCZ István 1976.