Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

megtérítésére kötelezték. Dorozsmát is figyelmeztették, hogy a pásztorfogadáskori új szokás és nagy költekezés (áldomások!) a város kasszájára többé nem engedtetik. A kerületi számvevőszék által véleményezett számadásokat a közgyűlés elé terjesztették jóváhagyásra. A nádorhoz, illetve a nádori hivatalhoz már a generális közgyűlésben jóváhagyott összesített számadást küldték. A végső felmentést a nádortól kaphatták meg. A Jászkun Kerület gazdálkodási és pénzügyigazgatási önkormányzata a közigazgatáshoz és jogszolgáltatáshoz hasonló piramis rendszerben épült fel és működött. 1770-től, amint az önkormányzati közigazgatás, úgy a pénzügyigazgatás is jelentős változásokon ment át. A pénzügyigazgatásban különösen nyomon követhetők a központi szabályozás szakszerűsítési törekvései. Ki kell emelni az 1770. évi adóigazgatási rendelkezést és hatását. A rendelkezést, amit a helytartótanács dolgozott ki, 1770. szeptember 7-én a királynő jóváhagyta. A cél a pénzügyi fegyelem szigorítása, az adózóképesség védelme és az adóigazgatás egységesítése volt. A rendelet nyomán a kerület pénzügyigazgatása is nagymértékben szakszerűsödött, s igazodott a szabad királyi városokéhoz.