Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

Dorozsma község 1768/69. évi számadása Bevételek Kiadások Ft xr Ft xr Kocsma árenda 1500 Particularis házi pénztárba 98 17 Székárenda 220 Palatinális salláriumba 524 20 Boltárenda 14 4 Helység conv. és sall. 299 45 Fűbér 80 Epületekre 824 18 Helys. oeconomiájából 284 21 Helységház 982 39 Eladott lovakból 203 51 írószerekre, postáért 44 42 Bírságokból 20 Transennans katonákra 12 22 Előző évi maradvány 484 Összesen: 2806 16 Összesen: 2786 23 A beneficiumokkal való gazdálkodás 1770 előtt, nem egységes a Jászkun Kerületben. Voltak települések, ahol bérbeadással, máshol közvetlenül hasznosították a beneficialis létesítményeket. A kerületi igazgatás őrködött, hogy a települések a helyes, a jövedelmezőbb utat válasszák. 1767-ben 25 helységre kiterjesztett felmérést készítettek, hogy megállapítsák, saját kezelésben, vagy bérlet útján lehetne több jövedelmet elérni az elkövetkező három évben. Mindössze hat település adatai mutatták azt, hogy bérbeadással kevesebb jövedelem várható. A kerületi ajánlás tehát a bérbeadást szorgalmazta.

601 A közföldön folytatott majorsági gazdálkodás a katonaság ellátásában jelentett segítséget, de elégtelen termését bizonyítja, hogy a sorabrak, sorvaj stb. a perceptori naplók állandó tétele. Halason 1757-ben a számadás jóváhagyásánál a tanács tagjain kívül jelen volt 13 lakos „a közrend közül". A számadásból kiderült, hogy a város majorkodása nem ad elegendő terményt, s azt a közkassza rovására kellett pótolni. A jövendőre nézve ezért határozatba foglalták, hogy a kisbíró minden négyökrös gazdától egy mérő zabot, a juhos és marhás gazdáktól pedig egy-egy icce vajat szedjen be.

602 Valódi majorsági gazdálkodásról nem beszélhetünk, csak a két közös kerületi pusztán Pákán és Mérgesen. A 25 helységben évente változó nagyságú, legtöbbször maradvány földet műveltettek meg közmunkában, a közjavára. Az adófizetésben a terheket igyekeztek az irredemptusokra hárítani. A törekvés a pénzügyi mérleget alig befolyásolta. Jászberény adóösszegének több mint 80%-át 1765/66-ban a redemptusok fizették.

603 Kunszentmiklóson 1768/69-ben a redemptusok nyolcszor annyit fizettek a contributionális pénztárba, mint az irredemptusok, holott a redemptusok száma csupán 2,5-szerese volt az irredemptusokénak.

604 A redemptus — 601 SZML JK kig. D Capsa VI. Fasc. 1. N^52/1767. 602 NAGY SZEDER István 1993. 106. lap 603 SZML Jászberény lt. Ö. 10. Rsz. 916. A népességben a redemptusok száma 3,3 szerese az irredemptusokénak. 604 SZML JK Számvevő iratai A Caps. VI. szn. Rsz. 120.