Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

KUN ÉS JÁSZ AUTONÓMIA 1239-1702

dig a kunok urai és a nemesek, bármely nemzetségből valók, egymás közt osszák szét..."

61 Szinte bizonyos, hogy a jászok a kunokkal azonos időszakban telepedtek be. Első okleveles említésük, amely népcsoportra utal csaknem fél évszázaddal későbbi, mint a kunoké. 1323-ban Károly Róbert több név szerint felsorolt jászt kivett Keverge fiainak uralma és jurisdictiója alól.

62 Az okleveles emléknél korábbi jász jelenlétet bizonyítottak Selmeczi László ásatásai. A négyszállási jász temető leletanyagának vizsgálata és összevetése az ugyancsak általa feltárt Organdaszentmiklós kun szállástemető leleteivel, a kunok és jászok egyidejű beköltözését bizonyította.

63 Selmeczi megállapította, hogy mind az organdaszentmiklósi mind a négyszállási temetőt a XIII. század második felében nyitották meg. A két nép társadalmát régészek és történészek hasonlónak gondolják.

64 Települési helyeik megszilárdulását a régészeti ásatások korábbinak bizonyítják, mint azt az okleveles adatokkal bizonyítani lehet. Régészek szerint már a XIII. század végén felosztott területeken, tehát a nomád életet korlátok közé szorítva éltek. írásban csak a XIV. században,

65 Kochola fia Péter hatalmaskodását tanúsító oklevélben, 1340-ben fordul elő a descensus, szállás kifejezés. Kring Miklós mind a kunok, mind a jászok megtelepedését csak a XIV. század első felére gondolta. A KUN ÉS A JÁSZ AUTONÓMIA JOGI ALAPJA A kunok autonómiáját IV. László király az ún. kun törvényekben nyilvánította ki. Közismert, hogy a törvény, illetve törvények megszületése Fülöp fermói püspök, pápai legátus magyarországi tartózkodása idején, s annak személyes közreműködése és erélyes fellépése nyomán történt. Az első kun törvényt, amit a legátus 1279. június 23-án a királyi tanács elé terjesztett, Szűcs Jenő cikkelyekbe szerkesztett javaslatnak tekinti. Ez az articuli cumanorum a kunok tervezett térítésének és letelepítésének az elveit tartalmazza. Szűcs Jenő úgy véli, hogy a pápai legátus diktátuma nem az első kun törvény, de módosulásokkal alapul szolgált az 1279. augusztus 10-én kiadott kun törvényhez.

66 Ez utóbbi hitelességét többen kétségbe vonták. Eredetiben, egykorúan egyik oklevél sem maradt meg. Az első oklevélnek 1338-ban kelt pápai átirata a Vatikáni Levéltárban található, a második XVIII. századi másolatokban a Magyar Országos Levéltárban,

67 illetve számos utánközlésből ismert. 61 Uo. 136. 62 GYÁRFÁS István III. 463. 63 SELMECZI László 1992. 64 SELMECZI László 1992.; GYÖRFFY György 1990.; KRING Miklós 1932. 65 GYÁRFÁS István III. 478.; KRING Miklós 1932. 46. 66 SZŰCS Jenő 1993. 302-303. 67 MOL DL 56 727.