Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

nális földet bírnak, tehát viselhetik a közszolgálatot. Kérésüket a Jászkun Kerület jóváhagyta.

481 A királyi szolgálat külön tehertétele volt az esetenkénti sóhordás, ami főleg a nagykunságiakat érintette. A sóút ugyanis (Somlyótól) Debrecentől Nádudvar, Karcag, Madaras, Kunhegyes helységeken keresztül Szolnokig vezetett, onnan Pestig. A Jászkun Kerület önkormányzati jogköre arra is kiterjedt, hogy a hadiadó hiányát vagy az egyéb anyagi vonzatú kötelezettségeket közforrásból pótolják. Ezért a hadiadó kifizetésének kötelezettsége elválaszthatatlan a helységek gazdálkodásától, a helyi adók és egyéb terhek önkormányzati megállapításától. KERÜLETI TERHEK A JÁSZKUN KERÜLET GENERÁLIS FELADATAINAK FINANSZÍROZÁSA A Jászkun Kerület és a particularis kerületek igazgatásának költségére szolgált: 1. a büntetéspénzek meghatározott hányada, 2. a településenként kivetett illeték, a pipa taksa, 3. a bitang jószágok eladásából beszedett jövedelem egy része, 4. a 25 település osztatlan közös tulajdonába hagyott Pákapuszta és Mérgespuszta jövedelme, 5. az egyes települések által befizetett „közigazodási" pénz. Az 1-3 pont szerint beszedett taksákat a jól szervezett jászkun közigazgatás tisztségviselői évente befizették a kerületi pénztárba. Félegyházán pl. 1756-ban minden pipásnak 25 dénár taksát kellett fizetnie. Az adóösszeírásban a nevek mellett beírták pipázik-e az adózó vagy sem.

482 Ebben az esztendőben Halas 40 Ft, Félegyháza 35 Ft, Kunszentmiklós 30 Ft, Szabadszállás 28 Ft, Lacháza 20 Ft, Fülöpszállás 25 Ft, Dorozsma 20 Ft pipapénzt, összesen 198 forintot fizettek be a kerületi költségvetésbe. A pipások a büntetéspénzből származó jövedelmet is gyarapították, mivel a tiltott helyen pipázó büntetése az első tilalomtöréskor két forint, minden további esetben egy forinttal több volt. Tiltott hely pedig bőven akadt, ilyen volt az utca is. BKML Kh. lt. F. 57. N- 48/1790. BKML Kf. lt. Lad. 27. Cs. 2. Sz. 74/1756.