Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VIII. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI VÁZLATA (KITEKINTÉS)

ágazatában folytatott tevékenységet, hozzá tartozott továbbá az 1932-ben szervezett Fehértói Halgazdaság. A mezőgazdaság része az erdőgazdálkodás, amelynek szegedi szervezeti egysége a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (DEFAG). Jogelődeinek története 1947ig nyúlik vissza. Hozzá nemcsak az erdőgazdálkodás, hanem a nagymúltú szegedi faipar megmaradt üzemei is tartoztak. A regionális szervezet egységei az alábbiak volSzegedi Erdészet Szeged mezőgazdasága a fent leírt formákban élte át a szocialista korszak negyven évét. Merőben új szakasza indult 1990 után, amely feltárására vállalkozóknak a forrásadatok hiánya és szétszórtsága miatt nem lesz könnyű feladatuk. c) KERESKEDELEM Mint a korábbi fejezetekből kiderül, Szeged kiváló közlekedésföldrajzi helyzetéből következően már a történelmi korok előtt kereskedelmi csomópont volt. A település lakóinak életét minden korban erősen befolyásolta lakóhelyük kereskedelmének alakulása. A városban a középkor végén szinte minden nap piacot tartottak, a török idők után pedig a Tisza-parttól a Mars térig terjedt az üzleti élet. A gazdag hagyományokkal rendelkező kereskedő városban a második világháború után következő fél évszázadban nagy horderejű változások játszódtak le. A háború idején megszervezett hadigazdálkodás a kereskedelemre bénítólag hatott, a háború után összeomló gazdaság pedig maga alá temette ezen gazdasági ágazatot is, amelynek következtében óriási mértékű lett a hiánycikkek száma, a kereskedést pedig az elosztás váltotta fel. A jegyrendszer bevezetése, eltörlése, majd újra bevezetése és végleges eltörlése 1951-ben hűen tükrözi az országosan fennálló állapotokat, amelyben a korabeli Szeged létezett. A kommunista hatalomátvétel után érvényesülő kereskedelemről alkotott szemlélet pedig hosszú ideig gátolta azt, hogy az ágazat méltó helyét elfoglalja a gazdasági életben. Az elosztás megszervezésére az országoshoz hasonlóan már 1946. február 3-án létrejött a Szegedi Munkás Szövetkezet, és még ugyanebben az évben a Szegedi Földművesszövetkezet, amely 1967-től alakult ÁFÉSZ-szé, 1977-től pedig a szervezet a környező községek ÁFÉSZ- aival egyesült. A kereskedelem államosítása után 1948 és 1950 között szervezték meg az állami nagy- és kiskereskedelem különböző egységeit. Az előbbinek példája a textil nagykereskedő vállalat, az ATEX, az utóbbié pedig a Népbolt Vállalat számmal ellátott boltjaival. 1954-ben alakították meg az Állami Áruház hálózatot, amelynek minden nagyobb városban létezett egysége, Szegeden a Széchenyi tér és a Kárász utca sarkán. A magánkereskedelem sem szűnt meg teljesen, tak: Gyulai Erdészet Kisteleki Erdészet Ásotthalmi Erdészet Vésztői Erdészet Falemezgyár - Szeged, Budapesti út Fűrészüzem - Szeged, volt Lippai üzem Csemetekert - Maros torkolatban Műszaki rész - Zsótér út