Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

Első igazgatója a város történetének monográfusa, Reizner János lett. A millennium jegyében íródtak a pozitivista szellemű nagy történeti összefoglalók, igazodva az országos szellemi áramlathoz. Reizner alkotását máig számon tartja a magyar várostörténeti szakirodalom. 1850-től haláláig, 1875-ig Szegeden élt és alkotott Löw Lipót, a jeles főrabbi, zsidó teológus és író, a Ben Chananja című német nyelvű zsidó tudományos folyóirat szerkesztője. Utódát, fiát, Löw Immánuelt ugyancsak a judaisztika világhírű művelőjeként tartják számon. Ebben az időben a műszaki tudományoknak is adott Szeged kiválóságot. 1852-ben Szegeden született és járt iskolába Csonka János, aki Bánki Donáttal együtt számos találmányt szabadalmaztatott. Közülük a benzinmotor és a porlasztó (karburátor) a legjelentősebb. Ebben az időben gyarapodott Szeged tudományos kutatóintézettel, a Gabonatermesztési Kutató Kht. elődjével. Ez is több világhírű tudóst (Barabás Zoltán, Herke Sándor, Obermayer Ernő, Somorjai Ferenc) adott a városnak. A középiskolák megalakulásuk óta nemcsak a tudományoknak, hanem a sportnak is otthont adtak. Például 1721-ben, amikor a kegyesrendiek iskolát alapítottak Szegeden, alma materük a testedzés műhelyévé is vált. A környék szervezett sportjának hajnala az 1861-ben alakult és sokáig egyetlenként működő Szegedi Lövész Egyletben derengett. A kiegyezés, még inkább az 1879-es szegedi árvíz után sorra alakultak a dualizmus kori polgári átalakulás hajtóerejének számító sportszervezetek. A labdarúgás a 20. század elején indult vidéki hódító útjára. A szegedi csapatok, a Szegedi Atlétikai Klub, a Szegedi Vasutas Sport Egyesület, a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club és a Szegedi Testgyakorlók Köre mérkőzései hozták lázba a szurkolókat. Szeged várossal kapcsolatba hozható olimpiai helyezett sportolók listáján Gönczy Lajos neve az első. Az 1872-ben alakult Szegedi Torna Egylet magasugrója az 1900. évi párizsi olimpián bronzérmet nyert. Az ugyancsak harmadik helyezett Simon Pál az 1908-i londoni játékokon tagja volt olimpiai váltófutó-csapatunknak. A tornász Herczeg István 1912-ben, Stockholmban lett ezüstérmes. A Szegeden szolgálatot teljesítő kardvívó, Schenker Zoltán 1912 és 1924 között két olimpián vett részt, s a dobogó mindhárom fokára fölállt. Wanie András, a Szegedi Úszó Egylet" kiválósága, 1932ben, a Los Angeles-i olimpián tagja volt a harmadik helyezett 4x200 m-es gyorsúszóváltónak. Ugyancsak városunk szülötte a piaristák gimnáziumában érettségizett Maróczi Géza, akit máig a legnagyobb magyar sakkozónak tartanak. Az általunk áttekintett mintegy száz évben — a város polgári korszakában — gazdaság és szellemi élet kezdetben egymást segítve, erősítve bontakozott ki, és tartott e folyamat az első világháborúig. Ezután a határ szélére került város nehéz évtizedeket élt át. Szellemének, kultúrájának lendülete azonban nem tört meg, sőt addig nem látott módon felvirágzott. Azok, akik e feladaton munkálkodtak, hozzájárultak a város karakterének átalakításához. Egyben megalapozták azokat a feltételeket, amelyekre Szeged a 20. század folyamán mindvégig építhetett és bátran támaszkodhat rájuk a 21. században.