Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

Ferenc, Gáspár Zoltán, Hont Ferenc, Kárász Judit, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Reitzer Béla, Széli István, Tolnai Gábor, Tomori Viola, később Ádám László és Házi (Gerhauser) Albert közül később számosan a magyar értelmiség vezető egyéniségeivé emelkedtek. Az egyetem szárnyaló lendületét megtörte a gazdasági válság. Az 1931-32-ben működő 62 tanszék az 1934/35. tanévre 47-re olvadt. Hátrányosan érintette az egyetemet Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek elfordulása a vidék fölemelését célzó klebelsbergi művelődéspolitikától. Nem kedvezett a szegedi egyetemi elemek az sem, amikor 1940-ben, a második bécsi döntés után, a Ferenc József Tudományegyetemet visszahelyezték Kolozsvárra. Ugyanakkor Szegeden jogilag új intézményként megalakult a Horthy Miklós Tudományegyetem. Professzorainak Kolozsvárra költözése miatt azonban ideiglenesen szünetelni kényszerült a Jog- és Államtudományi Kar. A klebelsbergi művelődéspolitikának köszönhetően az egyetem mellett másik felsőfokú intézménnyel is gyarapodott Szeged. Az 1873-ban Budapesten alapított férfi és az 1881-ben fölállított női polgári tanárképző főiskolát helyezték a városba. Az összevont intézetben 1928 októberében indult meg az oktatás. Elhelyezési gondjain a város és az állam összefogva sikeresen fölülkerekedett. A főiskolán az 1942/43-as tanévben három szakcsoportban már 448 hallgató tanult. Tanárai közül többen, például a" kémikus Bruckner Győző vagy a növénytantudós Greguss Pál nemzetközi hírű egyetemi tanárok lettek. C) KÖZMŰVELŐDÉS, MŰVÉSZETEK A népességszámban a főváros mögé fölfejlődött Szeged művelődési élete sok színt mutatott. Kialakultak a polgári lét művelődési és szórakozási formái. A számos egylet, egyesület és társaság közül kiemelkedett a város művelődési életét nagyban befolyásoló Dugonics Társaság. Jelentős művelődési intézményekkel gyarapodott a város. 1883-ban átadták a Fellner és Helmer bécsi építész iroda által tervezett színházat, amely méltó otthona lett Thália papjainak és papnőinek, ugyanakkor kialakult a hagyományosan operát és operettet kedvelő és értő szegedi közönség, amelynek egy része Király-König Péter zeneiskolájában lett zeneértő. Az egymást gyorsan váltó színigazgatók közül a munkáját kiváló szakértelemmel és hivatástudattal végző Makó Lajos nevét emelhetjük ki. Maga a színház épülete, amelyet leégése után gyorsan helyreállítottak, a korabeli igényeket messze kielégítette. A város művészeti életében az 1930-as években külön színfoltot jelentett a színházi élet színvonalának emelkedése. A Dóm tér kiépítésével 1931-ben lehetőség nyílt az első szabadtéri előadások megtartására. A játékok 1933-tól rendszeressé váltak. A színházi élet e virágkorában színészetünk nagyjai közül sok kiválóság innen indult, illetőleg töltött több-kevesebb időt Szegeden. A hosszú névsorból csak néhány művész nevét említjük: Agárdy Gábor, Bulla Elma, Bilicsi Tivadar, Dajka Margit, Kiss Manyi, Mészáros Ági, Páger Antal, Patkós Irma, Rajz János és Simor Erzsi. A színháznak nemzetközi ismertségre szert tevő karnagya egy évtizeden át Fricsay Ferenc volt,