Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VI. AZ ÚJRAFELEMELKEDÉS KORA (1686-1849)

mellé települtek, mint például Aracson, Bégaszentgyörgyön, Dettán, Kübekházán, Oroszlámoson, Törökbecsén és más helyeken. Nem egy esetben a korábban települtek további rajokat bocsátottak ki. Szajánból például sokan költöztek Pusztaföldvárra, Tamásfalvára és Torontálúj faluba. A Magyar szentmártonból távozók építették fel Aurélházát. Több Szegedről kirajzott település lakói alapították a Temes megyei Majlátfalvát. A valósághoz hozzátartozik, hogy nem egy települést, pl. Akács, Imretelek, Kissziget és mások, amelyeket szegediek létesítettek, elhagytak lakói a mostoha körülmények miatt. Bálint Sándor, amikor kutatásainak mérlegét megvonta, arra az eredményre jutott, hogy szegediek 145 településen találhatók, ami mindenképpen városunk döntő és eddig eléggé nem hangsúlyozott szerepét bizonyítja a Délvidék magyarságának betelepítésében. E nagy tett mintha sohasem kapta volna meg azt a hangsúlyt városunk múltjában és a magyar történelemben, amit megérdemelne. Befejezésül vessünk egy pillantást a magyar városok korabeli népességéről Bácskai Vera által összeállított listára, amelyből tájékozódhatunk: hol állott Szeged népesség tekintetében a városok hierarchiájában. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hivatalos népszámlálás előtti időkben az egyes mért adatok között nagy különbségek lehetnek. Példa rá: az újabb kutatás a szegedi népesség számát az 1840-es évek végén 50 ezer fő körülire teszi, más korabeli adatok alapján pedig csak közel 36 ezer volt. Sorsz. 1787 1827 1846 1. Debrecen 29 153 Pest 56 577 Pest 100 000 2. Pozsony 26 898 Debrecen 45 375 Debrecen 55 100 3. Buda 24 873 Pozsony 37 180 Buda 40 500 4. Kecskemét 7.2 626 Szabadka 34 924 Pozsony 40 200 5. Pest 22 417 Kecskemét 34 080 Kecskemét 40 000 6. Szeged 21 519 Szeged 32 208 Szabadka 36 200 7. Szabadka 20 708 Buda 30 001 Szeged 35 901 8. Selmecbánya 20 454 Hvásárhely 26 166 Hvásárhely 32 300 9. Eger 16 852 Miskolc 22 910 Miskolc 30 000 10. Győr 12 822 Újvidék 20 231 Zombor 26 000 11. Miskolc 13 884 Szfehérvár 20 069 Szfehérvár 22 600 12. Hvásárhely 13 393 Komárom 17 782 Makó 21 000 13. Zombor 13 360 Zombor 17 534 Arad 20 800 14. Sopron 12 113 Eger 17 487 Nagyvárad 19 700 15. Komárom 12 067 Selmecbánya 17 028 Temesvár 19 100 16. Szfehérvár 11 780 Nagyvárad 16 115 Újvidék 19 000 17. Nagyvárad 9 790 Nyíregyháza 15 640 Eger 18 900 18. Temesvár 9 242 Győr 14 472 Nyíregyháza 18 500 19. Gyöngyös 9 134 Gyöngyös 14 472 Selmecbánya 18 100 20. Újvidék 8 998 Gyula 13 751 Győr 18 000 A földesúri városok neve dőlt betűvel szedve. 1787: a József-kori népesség-összeírás, 1827: Ludovicus Nagy topográfiai-statisztikai munkája, 1846: az osztrák statisztikai összeírás adatai alapján.