Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
BÉKÉSCSABA
oklevél. Az okmányból tükröződő útviszonyok arra engednek következtetni, hogy Csabát szoros kapcsolatok fűzték a szomszédos falvakhoz: említi a határjárás a Gerendásra vezető Kerekegyházuttyát, m a Szivesutat, mely Kerekegyházára vitt, 129 olvasunk ezenkívül soproni (kétsopronyi), 130 gyulai 131 és csatári 132 útról, valamint Agfövenyuthról és Föveny uíhvól, 133 melyek talán Fövenyes faluval kötötték össze Csabát. A helynevek világosan mutatják, hogy Csaba határát a 16. század elején magyarok lakták. De erre enged következtetni az is, hogy a határjárás egyik tanújaként Abrahamfi Péter magyar nevű csabai jobbágya, Búza Benedek szerepel. 134 (S hogy a Búza család több tagja jobbágyoskodott Csabán, a már említett 1514. évi oklevél igazolja, melyben Búza János nevével találkozunk, 135 sőt Búza nevű lakos még 1563-ban is élt Csabán. 135 ) A gerlai és a gyulai uradalom közti súrlódások, határvillongások a 16. század elején felújultak. Nemcsak az imént tárgyalt 1525. évi, Abrahamfi Péter és az őrgróf birtokainak határait rögzítő oklevél támasztja ezt alá, hanem egy 1528. évi okmány is. Innen arról értesülünk, hogy az Ábrahámfiak (név szerint Péter és István, továbbá Sebestyén özvegye: Veronika, Imre özvegye: Katalin, valamint János mester, gyulai plébános), 137 Székely Benedek és Haraszti Gergely a Körös folyónak az őrgróf felőli oldalán gátat emeltek, s ezzel az őrgrófnak több mint 2 ezer aranyforint kárt okoztak. 138 Ez az adat is az Ábrahámfi-birtokok szétforgácsolódásáról tudósít. Az Ábrahámfiak — pénzszűkében lévén — a leánynegyedeket nem pénzben, hanem természetben (birtokban) adták ki, így jutottak megyei javadalmak Székely Benedek kezére (aki Abrahamfi Sebestyén leányát, a fent említett Imre testvérét, Katalint vette nőül). Az Ábrahámfiak hatalmaskodási ügyét az aradi káptalan vizsgálta ki. A vizsgálatot végző aradi kanonok megfordult az ősi Ábrahámfi-fészekben, Gerlán s ugyanott Abrahamfi Péter, Sebestyén özvegye: Veronika és Haraszti Péter házában, járt Megyeren és ugyanott Székely Benedek és Abrahamfi Imre özvegye: Katalin lakásaiban, eljutott Csaba possessiora is, betért Ábrabámfi István (Péter fia) csabai házába (ami valószínűleg a Péter által emelt kastéllyal lehet azonos). Ez az adat azért is jelentős, mert az Ábrahámfiak korábbi (14-15. századi) gerlai lakhelyének differenciálódásáról, újabb uradalmi központok kialakulásáról ad számot. (Csabán kívül Mezőmegyeren is építettek — a 15. század második felében — az Ábrahámfiak kastélyt. 139 ) A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Nyelvészeti Tanulmányok. 1. Bp. 1951. 14.; MÉSZÖLY GEDEON: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Bp. 1956. 16.; TESz. I. 941. 127 BO. I. 144. 128 Uo. 143. 129 Uo. 143., 144. 130 Uo. 144. 131 Uo. 145., 146. 132 Uo. 146. Az Árpád-kori Csatár falu emlékét a mai Békés község Csatárkert nevű része őrzi. L. a 36. jegyzetben i. m. 151. í33 BO I. 145. 134 Uo. 144. 135 Uo. 119. 136 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 52. 137 L. fentebb, 86. jegyzet. 138 BO. I. 149-150. 139 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 226-227.
