Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

BÉKÉSCSABA

Ha végigtekintünk Csaba Árpád-korban létezett közvetlen közeli faluszomszédainak nevén, a következő lista áll előttünk: Vésze, Megyer, Kerek, Sikkony (?), Fejérem, Ketesd, Püski, Tolvaj. Csabát is az Árpád-korban keletkezett települések közé sorolva a lajstrom kilenc falura terjed ki, közülük az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint egyedül Csaba az egyházas hely. Ez — elsietett általánosítással — involválhatná azt a következtetést, hogy Csaba igen régi, 11. századi település, a közvetlen környezetében elterült mintegy 10 falu egyházi központja. Ám bizonyos, halványan kitapintható nyomok nem ebbe az irányba mutatnak. A mintegy 10-15 km átmérőjű körben elterült kilenc Árpád-kori falu közül Kerek bizonyíthatóan templomos hely volt már a tatárjárás előtt, ami Csaba esetében nem igazolható, hiszen az 1330-as években létező temploma az utolsó száz év építésének eredménye is lehet. Más szóval: kockázatos vállalkozás lenne egyetlen 14. századi adatból 11. századi viszonyokra egyenes módon visszakövetkeztetni. Ha e kilenc falu valóban szorosabb egyházi közösséget képezett, centrumául inkább Kerek, mint Csaba tehető fel. Az adatok egy másfelé mutató perspektívát is megnyitnak: a Csaba melletti Gerlára az első adatunk ugyan csak 1259-ből való, de ekkor (és nyilván korábban is) állt itt már a Csolt nem nemzetségi monostora, maga Gerla 1337-ben templomos hely,

63 legalábbis a 14. századtól kezdve a Csolt nemből leszármazó Ábrahámfiak birtokainak központja, Csabát is magában foglaló uradalmuk székhelye.

64 Úgy tűnik: Csaba régisége nem vetekedhetik Gerláéval, s ha korai (11-12. századi) egyházi centrumot keresünk Csaba környékén, azt nem Csabában, hanem Kerekben vagy Gerlában kell megtalálnunk. Mikor keletkezhetett tehát a középkori Csaba falu? Az eddigiek alapján a 13. századot jelölhetjük meg létrejötte hozzávetőleges idejéül. Vajon nem ad-e valami útbaigazítást az eredet időpontjához a Csaba név? A múlt században Haan Lajos még reálisnak látott olyan szófejtéseket, hogy a Csaba név a szlovák zaba 'béka', illetve a szlovák csoba, csoboly, csobolya 'fából készült pásztori vízi edény', a szlovák csobán 'ökörpásztor' szavak valamelyikéből ered, de legvalószínűbbnek maga is azt a hipotézist tartotta, mely szerint a falunév személynévi eredetű.

65 Ez a feltevés azóta általános elfogadásra talált.

66 Bár tudjuk, hogy még „az Árpád-kor vége felé is kedvelt és széltében használt volt a magyarok közt a Csaba személynév",

67 talán nem lesz eleve reménytelen vállalkozás kísérletet tenni a névadó személyének megtalálására. Ismeretes a hun-történet Csaba-motívuma, mely Attila Csaba nevű fiát a magyarországi Abákkal hozta genealógiai kapcsolatba.

68 A történeti kutatás kimutatta: „az összekapcsolás alapjául az kellett szolgáljon, hogy az Aba-nemzetség egyik őse Csaba nevet viselt", s „tény, hogy az Aba-nemzetségben a Csaba név használatos volt".

69 III. András egyik, 63 Uo. 507. 64 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. I. 217-219. 65 HAÁN LAJOS: Békéscsaba története. Bibliotheca Bekesiensis. 2. Békéscsaba [1968.] 11-13. 65 SZABÓ KÁROLY: Békésvármegye helynevei. BÉvk. VII. 104.; KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 50.; KORNISS GÉZA: Békéscsaba megyei város története alapításától napjainkig. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba 1930. 9-10.; TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 12-13. 6I

~ KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 50. 68 SRH. I. 163. 280. 69 GYÖRFFY GYÖRGY: a 3. jegyzetben i. m. 143. L. még GORIUPP ALISZ: Könyvismertetés. Magyar Nyelv 1922. 47-48. Maga a 'pásztor, kóborló' jelentésű Csaba név török eredetű, 1. KÁLMÁN BÉLA: A nevek világa. Bp. 1967. 173.