Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)

VISSZAEMLÉKEZÉS A VILÁGHÁBORÚ ÉVEIRE (1941-1945)

1 Az enyémek — édesanyám és nővérei valamint fivérei Bácsföldváron éltek, mint

egy 36 kmre Újvidéktől, Óbecse mellett. " Újvidéken a március 27ei demonstrációk egész napon át tartottak és csak késő éjszaka fejeződtek be a Sokol (Sólyom) Egyesület központja (ma a Kultúra Háza) előtti fáklyás felvonulással. Aránylag sok katona volt az utcán, de még több civil, akik a „Jobb a harc, mint a pakt[um]! Jobb a sír, mint a békepír! Éljen II. Péter király! Éljen a Szovjetunió! Éljen Jugoszlávia!" jelszavakat skandálták. A nép — a sólymok, gim

nazisták, cserkészek, csetnikek, és mások rendezetten vonultak zászlókkal, s a királyt ábrázoló képekkel. Déltájban tömegtüntetés volt a Városháza előtt, a Szabadság téren. Ez volt az antifasiszta, hazafias közhangulat első nagy kitörése, és a jugoszláv kor

mány népellenes politikája miatti elégedetlenség első megnyilvánulása. A SÜN nevű szatirikus lap egyoldalas különszámot jelentetett meg, melynek címoldalán a követke

ző felirat állt: „A jugoszláv gyapjúipar beszüntette a munkát!" III Azon a helyen, ahol ma az újvidéki és a tartományi Társadalombiztosítás épülete áll (a tér háromszög alakú volt). IV Az újvidékiek csak később tudták meg, hogy ő volt az. A németek kapitulációja után, az Újvidéken megtartott bírósági tárgyaláson 1946ban, mint háborús bűnöst, golyó általi halálra ítélték. v Minden antifasiszta és hazafias elkötelezettségű ember készen állt arra, hogy megvédje Jugoszláviát, ahogy akkor mondták: „Olyan, amilyen, de a miénk!" Az or

szág szétesése és a hadsereg kapitulációja csak még inkább erősítette ezeket az érzése

ket, mivel a jugoszlávok nem tudtak belenyugodni a szabadság elvesztésébe, s az ide

gen hatalom alá való kerülés tényébe... V1 Egy részük 1942ben mint vezető (a magyar tisztek és katonák mellett) került a munkásszázadokhoz — a munkásosztagokat a következő években állították össze a bácskai szerbekből. vn A magyar hadsereget csak a keleti fronton vetették be a Szovjetunióban. VIH Horthy rezsimje halogatta a zsidók likvidálásáról szóló rendelet meghozatalát. Er

re csak 1944 márciusában tudták rákényszeríteni, amikor Horthy megkísérelt kiugrani a németekkel való szövetségből. Hitlernek ezt sikerült megakadályozni, azzal fenyege

tőzött, hogy Magyarországot is megszállja, amely azonban akkor már ténylegesen megszálltnak volt tekinthető. Ekkor Horthynak már nem volt módja halogatni a magyar zsidók haláltáborokba való deportálásának megkezdését. 1X A razziáról részletesen írt Zvonimir Golubovic történész.