Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ 2001 májusában, Újvidéken adta át nekem Milenko Palié szerb nyelvű memoárját annak reményében, hogy sikerülni fog Magyarországon megjelentetni. Tolmács segít ségével beszélgettünk, de a nyugalmazott történészprofesszor a dalt idézve magyarul mondta: „Én voltam Horthy legszebb katonája". Átélte a magyarok délvidéki bevonu lását, az újvidéki razziát, majd fegyvertelen nemzetiségi munkaszolgálatosként beso rozták a Magyar Királyi Honvédségbe. Alakulata nem teljesített frontszolgálatot. Ma gyarországon több állomáshelyen fordult meg, végül szovjet hadifogságba kerülve a foksányi (Románia) átmeneti táborban töltött fél évet, innen 1945 júliusában került haza. Tragikus és szép élményeivel együtt fiatalságának időszakát jelentették ezek az évek, és a szerző majd fél évszázaddal később is úgy érezte, hogy emlékeit meg kell osztania másokkal. A visszaemlékezésben az 1941 áprilisától kiszabadulásáig terjedő időszakot örökíti meg. Memoárja azért számít egyedi forrásnak, mert a Délvidék visz szacsatolását és az azt követő eseményeket hasonló megközelítésben tárgyaló munka Magyarországon még nem jelent meg. Milenko Palié 1921. november 6án, Bácsföldváron (Jugoszlávia) született, nagy és szegény, nemzedékek óta ott élő szerb parasztcsaládban. 1931től Újvidéken lakott, ott élte át a Délvidék visszacsatolását követő időszakot. 1942 novemberétől Hódmező vásárhelyen, 1943 júniusától októberig Szegeden, majd 1944 júniusáig Técsőn teljesí tett szolgálatot. Ezután féléves vándorút következett a közben harctérré váló ország ban, előbb két hónapos munkácsi tartózkodással, majd vasúti szállítással és többnyire meneteléssel Aszódig. Végül néhány kimerült munkaszolgálatos társával úgy döntöt tek, bevárják a szovjet csapatokat, és megadják magukat. Az emlékirat alapján egyér telmű, hogy attól is féltek, ők is a zsidóság sorsára juthatnak. Remélték, mivel fegy vertelen szerb munkaszolgálatosok, a szovjetek nem hadifogolyként, hanem szövetsé gesként fogják kezelni őket, esetleg harcolhatnak is velük a németek ellen, vagy haza térhetnek. Ez azonban csak fél évig tartó hadifogságot követően, 1945 júliusában kö vetkezett be. Palié a háború után Újvidéken élt, az ottani egyetem Bölcsészettudomá nyi Karán 1960ban történelemtanári diplomát szerzett, 1972ben doktorált. Kezdetben levéltárban dolgozott, majd 1977től az egyetem bölcsészkarán tanított és kutatott. Tíz könyve, több tucatnyi tanulmánya, számtalan cikke jelent meg. Kutatási területe a nemzetközi és a jugoszláv munkásmozgalom valamint Újvidék története. 1970 óta tagja a Szerb Maticának, a legrégebbi szerb kulturális egyesületnek, emellett a Vajda sági Levéltárosok és a Vajdasági Történészek Társulatának is munkatársa. Nyugdíja zása óta két könyve jelent meg: a Szerbek Magyarországon 1918ig és a Kontinense ken és óceánokon át (útirajz).
