Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
VISSZAEMLÉKEZÉS A VILÁGHÁBORÚ ÉVEIRE (1941-1945)
VISSZAEMLÉKEZÉS A VILÁGHÁBORÚ ÉVEIRE (19411945)* BÁCSKA MEGSZÁLLÁSÁNAK 1 ELSŐ ÉVEI A magyar megszállók bevonulásának évében, 1941 áprilisában Újvidéken 1 éltem. 19 éves voltam. Az azt megelőző időszakban a háromhatalmi egyezmény fasiszta or szágai, melyekhez ekkor Jugoszlávia is csatlakozott, már 1939 óta hadban álltak a nyugateurópai államokkal, 2 1941től pedig az USAval és a Szovjetunióval is. A már cius 25ei eseményekre Jugoszlávia népei tiltakozó megmozdulásokkal válaszoltak, melyek ismeretesen 27én" következtek be. 3 Erre a hitleri Németország válasza az áp rilis 6ai háború megindítása volt Jugoszlávia ellen. A Jugoszláv Hadsereg mindössze nyolc nap után kapitulált, az országot pedig felosztották a megszállók között, 4 amelyek között ott szerepelt Németország mellett Olaszország és Bulgária is, valamint Magyar ország, 5 melynek Bácska, Baranya és a Muraköz jutott. Április 8. és 12. között a napok Újvidéken várakozás és bizonytalanság közepette teltek. A Jugoszláv Hadsereg az éj leple alatt visszavonult a Szerémségbe és Szerbiá ba. A 11éről 12ére virradó éjszaka a péterváradi hidat a levegőbe röpítették. Az elsötétített városban éjszakánként a Szokol diákszervezet 6 csoportjai őrjáratoztak, ezek gyakran találkoztak az ötödik hadoszlopot 7 jelentő helyi német Kulturbund hasonló alakulataival. Összetűzésre azonban nem került sor (?). g E napokban a jugoszláv mel A szerző saját megjegyzéseit római számmal jelölve végjegyzetként közöljük. 1 A magyar történetírásban, közgondolkodásban bevonulás, területvisszacsatolás, a jugoszláv szó használatban megszállásként szerepel a Délvidék visszafoglalása. 2 A fogalmazás félreérthető, a háromhatalmi egyezményt Berlinben 1940. szeptember 27én írták alá Németország, Olaszország és Japán képviselői, ehhez 1940. november 20án csatlakozott Magyarország, 23án Románia, 24én Szlovákia, 1941. március ljén Bulgária, 25én pedig Jugoszlávia. A csatlakozó or szágok nem álltak hadban 1939től a nyugateurópai országokkal, még Olaszország is csak 1940. június 10 én üzent hadat NagyBritanniának és Franciaországnak. NagyBritannia 1941. december 5én küldte el had üzenetét Magyarországnak. 3 Jugoszlávia 1941. március 25én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Március 27én német ellenes katonai puccs következett be, melynek során a németbarát Cvetkovickormányt és Pál régensherce get az angol orientációjú Dusán Simovic tábornok kormánya és II. Péter király váltotta fel. 4 A Bánát német katonai közigazgatás alá került, Magyarország és Románia is igényt tartott volna erre a területre. Horvátország 1941. április 10én nyilvánította ki függetlenségét, magához csatolva Bosznia Hercegovinát, Szlovénia és Dalmácia egy részét is. A német befolyás alatt álló önálló Szerbia — az 1918 előtti szerb területekből — 1941. július 8án alakult meg. A volt Jugoszlávia északnyugati része német, a dalmát tengerpart északi és középső része valamint DélSzlovénia és a Kotoriöböl olasz fennhatóság alá került, de az olasz megszállás alatt álló Albánia is szerzett területeket. Az ország keleti részét Bulgáriához csatolták. SAJTI 15. 5 Magyarország 1941. április 11én, az önálló Horvátország megalakulása után kapcsolódott be a Ju goszlávia elleni háborúba. A cél a Délvidék visszafoglalása volt, a szerző által említett területeken kívül vé gül még a Muravidék visszacsatolása történt meg. 6 Szokol (Sólyom): tornaegyesület. Tagjai többnyire a pánszlávizmus hívei voltak. 7 Külső megszállást elősegítő, a megszállókkal együttműködő helyi csoportok hagyományos elneve zése. 8 A zárójelben levő kérdőjeleket a szerző akkor használta, amikor bizonytalan volt valamilyen tény ben.
