Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ
tudja megállapítani: az ellenőrzésből induló razzia megtorlássá, esztelen öldökléssé fajult. 35 Varga Gyula, aki éppen Milenko Palié szülőfalujának határában végzett kényszer leszállást 1941. április 11én, rövid, de tartalmas visszaemlékezést mondott tollba fiá nak 1983ban. Varga Csaba az elmondottakat saját véleményét tartalmazó tanulmány nyal egészítette ki. 36 Varga Gyula repülőhadnagy, rajparancsnok volt. Szegedről felszállva azt kellett kideríteniük, hogy a Szabadkától délre eső területen folynake harcok, milyen a ju goszláv hadsereg visszavonulása, milyenek a védelmi állások Újvidéknél és hogyan áll a magyar csapatok tervszerű előrenyomulása. A Tisza mentén Zenta fölött repültek: „Újvidék fölé érve egy örömmámorban úszó várost láttunk magunk alatt, mert a ma gyar csapatok akkor vonultak be a városba Eszék felől." 37 Mivel a későbbiekben azt írja, hogy április 11én, pénteken délután hajtották végre a kényszerleszállást, Újvi dékre bevonuló magyar csapatokat ekkor még nem láthattak. Visszafelé haladva Zsab lya fölött észlelte, hogy gépe veszít a magasságából, Bácsföldvárig jutott el, ott vég zett kényszerleszállást. A váratlan helyzetben fontos szerepet játszott Bácsföldváron: alig vonult ki a szerb katonaság, a magyar csapatok pedig még nem értek oda. Hais Tibor főhadnagy gyal 38 ők szervezték meg a településen a békés átmenetet, fenntartották a rendet, segí tettek megőrizni a békés kapcsolatot az ott élők között. A kapott tájékoztatás szerint az utóbbi tíz évben a szerb és magyar lakosság egyetértésben élt, például évenként vál totta egymást a két nemzetiség képviselője a bírói tisztségben. Intézkedéseiknél figye lembe vették a korábbi szerb bíró és a fiatal görögkeleti pap véleményét is. 39 Április 12én hajnalban át kellett menniük Csurogra a nemzetőrökkel, mert azt a hírt kapták, hogy az ottani szerbek a magyarok kiirtására készülnek. Sikerült meglepniük a szerb csendőröket, akikről kiderült, hogy csak a rend fenntartására volt parancsuk, ellenál lásra nem. A szerb bíró és pap segítségével oldották meg a helyzetet, megalakult az új magyar községi tanács, ők pedig visszatértek Bácsföldvárra. Itt tíz napon keresztül intézte Varga Gyula a község ügyeit: a malomban felhalmozott gabona forgatásától a fegyverek begyűjtéséig, a torzsalkodások elsimításáig. Arról is gondoskodott, hogy az egységüktől elszakadt, visszavonuló szerb katonákat éjszakára elhelyezze. 40 Az önké nyeskedő nemzetőröket csellel megfosztotta fegyvereiktől, csak a megbízható elemek maradtak a csoportban. A leírt epizódok azt mutatják, tevékenységével elégedettek voltak, a szerb lakosság is bízott benne. Sajnos április 20. után a helyzet drámaian megváltozott. Bácsföldvár a 13. dandár megszállási körzete volt, a 13. tüzérosztályt és a 13/1. üteget helyezték ide. Varga Gyulának sem megfelelő felhatalmazása sem rangja nem volt, ami a továbbiakban in 35 Uo. 16. 3 ^ Varga Gyula repülő főhadnagy visszaemlékezése a délvidéki eseményekre. Délvidék 1941. Bács földvári interregnum egy kényszerleszállást szenvedő repülő visszaemlékezése tükrében. (Varga Csaba Var ga Gyula visszaemlékezéséhez kapcsolódó tanulmánya.) HL Tanulmánygyűjtemény 2912. 57 Uo. 2. 38 A szombathelyi III. közelfelderítő repülőszázadhoz beosztott tüzérségi megfigyelő volt. 39 Uo. 4. 40 Uo. 67.
