Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ
ben érezte magát, reakciói pedig — a kitelepítések, megtorlások — a kisebbségek szá mára jelentettek fenyegetést. A szerzőnek nagyon sok, a fentieket megerősítő megfi gyelése, megjegyzése van. Ilyenek például az erős kommunista befolyásra való hivat kozások: már április 15én felhívást intéztek Jugoszlávia népeihez, a megszállók elleni harcra szólítva fel, tevékenységük Bácskában is érzékelhető volt. 18 A partizánakciók miatt megkezdődtek a letartóztatások, perek, felvetődött a túszszedés gondolata, végül a statáriális eljárás maradt érvényben, célja az elrettentés volt. 19 1941 őszéntelén azonban nem ritkultak, hanem sokasodtak a fegyveres összeütközések, ezért Szombat helyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke hozzájárult egy tisztogató akció végrehajtásá hoz a Sajkásvidéken. Ez torkollott Újvidéken a polgári lakosság elleni véres megtor láshoz, melyet a szerző átélt és megörökített. A magyar politikai és katonai vezetés a kapott információk alapján döntött a sta tárium bevezetéséről, fenntartásáról illetve a megtorló akciókról. Az állandósuló parti zánveszély nagyságát könnyű volt túlértékelni. Bajnóczy József altábornagy a honvéd vezérkar főnöke számára készített helyzettájékoztatókat, melyek egyértelműen tükrö zik: a jelentések a magyar karhatalom és a csetnikek, partizánok összeütközéseit és veszteségeit a valóságosnál nagyobbnak tüntették fel. A kapott információ szerint: „A csetnik támadás tervrajzát a razzia alkalmával Freund Frigyes csurogi zsidó lakosnál megtalálták. Freundot menekülés közben agyonlőtték. " 20 Az említett tisztogató akcióra január 6ára virradó éjjel, a Csurog, Zsablya, Sajkásszentiván, Dunagárdony és a Ti sza által határolt területen került sor. A későbbiekben is nagyszabású, Újvidék irányú, jól előkészített csetnik támadást jeleznek. Bajnóczy az 5. sz., január 13án lezárt hely zettájékoztatóban 21 összegzi a nyomozás adatait, az ekkor már partizánokként említett felkelők céljaként a magyar és német lakosság kiirtását, a Bácska elfoglalását és onnan kiindulva az egész Balkánra kiterjedő akció kirobbantását jelöli meg, mellyel a Szov jetunió győzelméhez járulnának hozzá. A térségben valóban működött partizáncsoport és 1941 őszétől folyamatosak voltak az összecsapások és a szerző által is említett meg torlások, de ilyen nagyszabású terv elkészítését és végrehajtását nem lehetett részükről feltételezni. 22 A január 1520ig történteket összefoglaló 7. számú helyzettájékoztatót január 21én reggel zárta le Bajnóczy altábornagy. Eszerint reggel 6 órakor megkez dődött Újvidék megtisztítása is, „előreláthatólag 3 napig fog tartani". 23 A magyar ala kulatok 1942. január 20án zárták körül Újvidéket és 23áig folytak a kivégzések. A 23án keltezett irat szerint „3500 fő gyanús elemet állítottak elő igazoltatásra. Újvidék megtisztítása ma nyer befejezést. ... Különben Újvidéken teljes a csend és a nyuga lom, éjjel csak a dunai berkekben volt lövöldözés és kézigránátharc a rejtett partizánok és a csendőrök között. Több partizán életét vesztette. ... Rémhírekkel szemben megál lapítható, hogy gyermekekkel szemben erőszakoskodások nem fordultak elő." 24 Szom bathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke, tudomást szerezve a békés lakosságot is 18 Sajti 128132. 19 Uo. 139142. 20 1. számú helyzettájékoztatás. 1942. január 6. HL VKF 1942 vkf hdm. csf. [eln./491 1400. 21 Uo. 22 Sajti 152154. 23 7. számú helyzettájékoztatás. 1942. január 21. HL VKF 1942 vkf hdm. csf. [eln./49] 1400. 24 8. számú helyzettájékoztatás. 1942. január 23. HL VKF 1942 vkf hdm. csf. [eln./49] 1400.
