Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

laktak a leggazdagabb gyulai polgárok.

90 A vár, amely a török veszedelemig elsősorban a gyulai uradalom központjaként szolgált, nagy befolyást gyakorolt a városkép alakulására. Szegeden a vár köré épült a város. Délre tőle a későközépkorban Palánknak nevezett városrész, amelyet annakelőtte talán Alszegednek hívtak,

91 északra pedig Felszeged, a későbbi Felsőváros. Utoljára települt be a vártól nyugatra fekvő terület, az 1548-as török defterben Középvárosnak nevezett negyed.

92 Az említett utcajegyzékből következően a város Pankotán is a várhoz simult. Miként az alföldi várak, a gyulai és a szegedi is téglából épültek. Formájukat a szakirodalom feltárta,

93 ismertetésüktől eltekintünk. A szegedi vár építéstörténetéhez azonban hozzáfűzzük az alábbiakat. A városmonográfiában a várról író szerző

94 Árpád-kori várként nagynak tartja a szegedit, amely azonban még így sem volt jelentős erősség. Megállapításával egyetértve hozzátesszük: véleményünk szerint 1411-ben jelentős javításokat, átalakítást, nyilván nagy obbítást hajtottak végre a várban, ugyanis Zsigmond király ekkor Kassa városához intézett levelében Brettschneider-eket kért Szegedre sürgősen, mégpedig annyit, amennyit tudnak küldeni.

95 A felvágandó fát pedig nyilván korábban a Tiszán és a Maroson úsztatták Szegedre. A király egyébként maga is megfordult ebben az évben a városban.

96 A kastélyok a várakhoz hasonló szerepet játszottak a városok életében. Helyüket ugyancsak különböző szempontok szerint jelölték ki. Az oklevelekben elég későn, 1553-ban felbukkant hódvásárhelyi kastélyt még a Hunyadiak idején építhették a 15. század második felében, ekkor volt ugyanis hatalmas uradalom központja a település.

97 A vásárhelyi kastély — mint korábban említettük — nem a város centrumában állt akárcsak a békési, amelyet a város északi szélén, a Fehér-Körös partján, a mai Kispince utca végén emeltek. A feltáró régész, Jankovich B. Dénes szerint 150x110 méter belső méretű, három oldalról egyenként 5 m széles 3 m mély, hármas vizesárokkal körülvett területen, amelyet az árokrendszer mögött palánkkal erősítettek meg, állt.

98 A szabadkai kastély helyén a kutatás mai állása szerint a ferences templom áll. Hogy tőle merre feküdt a középkori település, pontosan nem ismeretes. Feltehetően a Rogina- és Ciganska bara, azaz a tavak, és vizes helyek irányában A szabadkai kastélyt azonban, ha csak néhány szóval is, leírta egy 1524-ben kiadott oklevél, amely szerint torony vagy ház és kőudvarház (turri seu domo lapidea curia) volt. Tehát a feltehetően téglából épült többemeletes lakótorony mellé ugyancsak téglából udvarházat emeltek. Az épületegyüttes 15. századi eredetét egy 1717-ből származó levéltári 90 BÁCSKAI 1991. 37.39. 91 Az eddigi felfogástól, amely Szegeden a kezdetektől három város (Palánk, Alszeged, Felszeged) számol, eltérően Géczi Lajos azon gondolatot vetette fel, hogy Alszeged fogalmába a 16. századig a későbbi Palánk városrész is bele tartozott. Géczi Lajos Kézirat. 92 VASS 1980/a. 24-26. 93 PARÁDI 1966. 135-165. SZEGED története 1. 363-367. 94 SZEGED története 1. 357. A vonatkozó részt Petrovics István írta. 95 ZsO III. 1690. sz. 96 Uo. 753. sz. 97 KTM LEX. 1996. 137. 98 JANKOVICH B. 1980. 183-193.