Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

A Dél-Alföld mezővárosai helyét, akár a főfolyók mellé, akár távolabb települtek tőlük, mindenképpen az egészséges víz könnyű megszerzésének a lehetősége határozta meg. A település nagyságát a közlekedésben játszott szerep befolyásolta döntően. Ha az említett két feltétel fennállt, egyéb funkciókat (egyházi- és világi igazgatási központot) is telepítettek az illető helyre, amely a környező vidék gazdasági centrumának a szerepét is betöltötte. A később oppidummá vagy civitas-szá fejlődő helyek általában egy utcás településből alakultak ki. 2. A települések utcáinak neve a helyi névadók érzelmi, lelki-pszichikai attitűdje nyomán keletkezik. Más-más településen nem egy esetben hasonló helyzetből azonos név született. Szegeden, Cegléden, Csongrádon, Hódvásárhelyen, Gyulán, Kalocsán, Kecskeméten és Nagykőrösön a „főutcát" — talán a település első utcája volt — Nagy utcának nevezték. Temesváron a várbeli 6 utca közül négynek a nevét fejtette meg Engel Pál. Ezek szerint a Piac, Halász (?), és Tessőd? utca mellett itt is volt Nagy utca.

63 Feltehetően mellette futott Hódvásárhelyen és Kalocsán a Kis utca. Aradon és (Duna)Patajon a fő utca szerepét a Középutca töltötte be.

64 Bár topográfiai jelentéstartalmat nem hordoz nevük, helyük a városalaprajzok segítségével áltlában lokalizálható. A települések jelentős épületeitől, elsősorban a templomoktól ugyancsak vettek utcaneveket. Szegeden Szent György és Szent Miklós nevű utcanevekkel találkozunk, Hódvásárhelyen pedig Szent Mihály és Szent György nevűekkel, Gyulán a Barát utcát a ferenciek kolostoráról és templomáról nevezték el. Temesváron a Palánkban a 6 utca közül az egyik, Szent Erzsébet, feltehetően az ott állt templom védőszentjéről nevezték el. Ugyanitt Monostor utcát is találunk, Nagykőrösön pedig Kápolna utcát. Ebbe a csoportba tartozik a békési Kastélyszeg utca, amely az egykori kastély mellett futott.

65 Ezen utcák helyének kijelölése a település-régészet feltáró munkájának eredményeképpen a leginkább megbízható módon lehetséges. Máig gyakran neveznek el utcákat a szomszédos vagy távolabbi helyekre vezető utak településen belüli szakaszáról. Ilyenek voltak Makón a már a 14. században feltűnt és a defterekben is szereplő Hód uta, vagy Simándon az 1567-ben és 1579-ben lejegyzett Gyula-, Nadab- és Pél utcák valamint a kecskeméti Kőrös utca. Eme utcák iránya máig nem változott, nyomvonalukban természetesen bekövetkezhetett módosulás. Temesváron Tessőd utcát találunk, amely feltehetően a közeli Tesöld falutól vette nevét.

66 Az alföldi települések fejlődésében gyakori eset volt, hogy korábban önálló falvak a városok növekedése nyomán azok részei lettek, és egykori nevüket utcaként megőrizve vitték tovább. Ilyen Gyulán Bagd, Krakó, Szentmóricz és Újfalu, Békésen Bánhida, Szegeden Bánfalva esete, valamint a nagykőrösi Újfalu utca, és ide sorolható a már a 13. században felbukkant Hód és Vásárhely valamint a 15. században lejegy63 KULCSÁR 1984. 13. MÁTÉ 1989. Térképmelléklet. VASS 1980. 18. VASS 1979. 26. DUSNOKIDRASKOVICH, Kézirat. 10. Engel Pál szíves közlése. KÁLDY-NAGY 1985. 347., 388. 54 VASS 1980. 19. VASS 1979. 26., 28-29. ORTVAY-SZENTKLÁRAY 1872. 260. 65 BÁLINT S. 1963. 8. VASS 1980. 19. MTT VI. 29. KÁLDY-NAGY 1982. 159-160. KÁLDY-NAGY 1985. 388. Engel Pál szíves közlése. 66 MAKÓ története 1993. 200. KÁLDY-NAGY 1982. 367-376. KÁLDY-NAGY 1985. 347.