Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

Körös-ág öszefolyását követően szakadt a folyóba, terült el a város ősi, Békés megyei és a váradi püspökséghez tartozó része, ahol a plébánia templom és a ferenciek kolos­tora is állt a 15. század első felétől Gyula török kézre kerüléséig terjedő időben. A két Körös-ág között a város Zaránd megyéhez és az egri püspökséghez tartozó része fe­küdt. A Fehér-Körös fő (derék)ágától délre egy Vorstadt, előváros jellegű település állt, amely azonban már az 1566-os ostrom előtt elpusztult. 47 Az egyes település-része­ket a folyóágakon átívelő hidak kötötték össze. Gondozásukat Corvin János 1496-ban kiadott privilégiumlevele a gyulaiak kötelezettségei között sorolja fel. 48 A város utcáit Karácsonyi János óta próbálta meg lokalizálni a kutatás. Legutóbb Dusnoki-Draskovich próbálkozott meg elhelyezkedésük feltárásával. 49 Azon elképzelé­se helyes, hogy a különböző okokból összeírást végzők a várból kiindulva előbb a Za­rándban, majd a Békésben feküdt városrészt járták be. Ilyen módon 6 (Nagy, Malom­szög, Sánta Zarándban és Barát, Halász, Új Békésben) utca helye jelölhető ki. A Sze­gény utca zarándi valamint a Palotahely utca békési illetőségét okleveles adat mondja ki. A Krakó és Szentmóric utcákat még önálló település mivoltjuk idejéből lokalizál­hatjuk. A többi utcának (a zarándi részen fekvő Bagónak, Bojtorjánnak és a Békésben fekvő Csapónak, Félszernek, Salgónak) a helyét a mellette lévők elhelyezkedéséből próbálta kikövetkeztetni. Egyúttal igyekezett azonosítani az utcákat a Zündt-féle met­szeten szereplőkkel. (A középkori Gyula utcáit 1. a térképmellékleten.) Módszere és következtetései helyesek. Mindössze két megjegyzésünk van. Az 1422-ben előfordult Újfalu utcát meggondolandó azonosítani az 1560-as években és az 1579-ben lejegyzett Új utcával, továbbá mi úgy véljük, hogy a Nagy utca a zarándi városrész fő, egyben piac utcája is volt. Nagy utcát találunk ebben az időben Cegléden, Csongrádon, Kalo­csán, Szegeden cs Vásárhelyen is, és mindegyik település egyik fontos, talán fő utcája lehetett. 50 Gyulán valószínűleg ugyancsak ezt a szerepet töltötte be. A várból jőve az ispotály környékén szélesedett ki piaccá, amelyen a mészárszék épülete is állt, majd elkeskenyedve haladt tovább. Mathis Zündt metszete sokat mond számunkra a középkori Gyuláról, jól látható belőle a zarándi városrész — amelynek tengelyében a Nagy utca halad — hosszanti el­rendeződése, míg a békésinek az utcái a hidakhoz futnak, és mintegy félkaréjban ve­szik körbe a plébánia templomot valamint a ferenciek monostorát. Mégsem tudott a német városképektől elszakadni, hiszen jobbára egy- és kétemeletes házakat rajzolt metszetére. Holott ismeretes: az alföldi városok épületei nemcsak a középkorban, a későbbiekben is, jobbára egy szintűek voltak, elvétve akadt közöttük emeletes- és tég­laház, míg Dél-Németországban a városi házak földszintjén a műhely vagy bolt, eme­letén pedig a lakószobák helyezkedtek el, amint ez Zündt térképén is látszik. 51 Hiá­nyoznak a házak melletti kertek és melléképületek, amelyek nélkül alföldi mezőváros a 16. században elképzelhetetlen volt az Alföldön. Uo. 71-77. GYO 1938. 31-33. DUSNOKI-DRASKOVICH 2000. 77-80. VASS 1979. 26. BÁLINT S. 1963. 8., 37-38. VASS 1979/a. 20. VASS 1980. 38-39. ZÜNDT. SCHERER 1938. Melléklet a 44. és 45. oldalak között. ISENMANN 1988. 51.

Next

/
Thumbnails
Contents