Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

utcának egy részét, és a saját kertjéhez csatolva elkerítette.

40 Az efféle atrocitások késztethették arra a káptalant a 15. század közepén, hogy a maga jobbágyait új helyre telepítse, amely a mai város elődje lett. Mi tehát nem valamiféle háborús válság vagy természeti katasztrófa, hanem a káptalan és a prépost birtokvitája következményének tartjuk az új helyre költözést, ám csak a káptalan jobbágyai hagyták el eredeti lakhelyüket víve magukkal eredeti településük nevét, a prépostéi nem, ők ott maradtak továbbra is. Ilyen módon érthető, hogy miért hívták saját nyelvükön Glogovácot eredeti nevén Orodnak a később e tájékra költöző románok, és miért jelzik e helyet Veterum Aradként 17. század végi térképek.

41 Ha ugyanis nem élt volna tovább a későbbi Glogovác helyén állt Arad a 16. század közepéig, akkor sem az eme időszakban a tájékra érkező román szórvány népessége nem őrizhette volna meg nyelvében nevét, és az a 17. század végi térképeken sem szerepelhetne. Az 1723-ban készült Mercy-féle térképen a településnek egyébként már Glogovác a neve.

42 A sokat emlegetett Középutcát, amely Aradon a Szentpál felől érkező és a Maros mellett a középkorban haladó nagy út városi részének neve volt, a Glogovác helyén állt Arad főutcájaként tekintjük.

43 Ezen utcából kanyarodott ki ama út is, amely az asszonylaki révhez vezetett, amely a mezőváros átkelőhelye volt a Maroson a középkorban.

44 Mindkét oldalán további utcák futottak, csak így kaphatta a Középutca nevet. Arad középkori elhelyezkedéséről, utcáiról és városképéről továbbiakat nem ismerünk. A környék oklevelekben fennmaradt, vizek által rendkívül tagolt domborzati képét sem tudjuk rekonstruálni az idők folyamán bekövetkezett változások miatt. Elsősorban a Hunyadi-Brandenburgi levéltár fennmaradása, a defterek anyaga és a település-régészet eredményei alapján a Dél-Alföld városainak középkori szerkezetét Gyulán is rekonstruálni lehetett. (7-9. kép) A kutatás hosszú ideig kitűnő ötleteit elfogadva és tekintélyét elismerve Karácsonyi János felfogását vallotta, amely szerint Gyula Békés megyei része — a várral együtt — a Fehér-Körös fő medrétől, a mai Élővíz csatornától északra feküdt, míg Zaránd megyei része a várral együtt a Köröstől délre. Ezért Karácsonyi és követői a középkori város számos objektumát rossz helyen keresték és lokalizálták.

45 Legújabban Dusnoki-Draskovich József Mathis Zündt 1566-ban Gyuláról készült metszete és a régészeti feltárások eredményei alapján egy új szemléletű és a korabeli valóságot jobban visszaadó városalaprajz rekonstrukciójára tett sikeres kísérletet.

46 Felfogása szerint a vár és a város zarándi része a Körös ikerágai, és egészen a vár alá észak-keleten benyúlt a Fekete- és Fehér-Körös ágai között terpeszkedő Sarkadi-tó között helyezkedtek el. A vár területét és a hosszan elnyúló szív alakú szigetet, amelyen a város zarándi része feküdt, ugyancsak víz választotta el. A Fehér-Körös kisebb, északi ága, és egy a Sarkadi-tóból mintegy félkör ívben kiágazó ér között, amely a két ORTVAY-SZENTKLÁRAY 1872. 260. ÁMF I. 172. KTM LEX. 1996. 42. SZENTKLÁRAY 1879-1882 és melléklet. MARKI 1892. 177. 435. ZsO I. 2464. ORTVAY-SZENTKLÁRAY 1872. 183. ÁMF I. 172. DUSNOKI-DRASKOVICH 2000. 84. 1-2. 2-3. sz. jegyz. Uo. 70-85 és 6., 9. jegyz.