Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

Csomorkány a középkori Hódvásárhely-Orosháza közötti út mellé épült, amelynek közelében állt az óriásfalu vagy mezőváros temploma. Ezen útból (utcából) nyílott egy újabb utca, amely az onnan déli irányban álló erődített udvarházhoz vezetett. A településen egyéb utcák is álltak (lásd a térképmellékletet). A településnek ez a pusztulása előtti, azaz 16. századi képe. Talán ekkor lehetett a leginkább kiterjedt és népes (1561-ben 64 portája adózott, 1579-ben pedig 65 hane-ját írták össze). Korábban, 1469-ben, amikor 50 jobbágy intézett támadást a Békés megyében fekvő Szénásiak ellen

2i — feltehetően nem sokkal több jobbágy család élt a faluban — kevesebb utcája lehetett. Csomorkány utolsó összeírása után közel húsz évvel, 1596-ban esett áldozatul a krími tatárok pusztításának. Mivel a feltárás a település utolsó állapotát jeleníti meg, a közeli időből származó népességi adat térképhez rendelésével megtudhatjuk azt, mekkora területen élt az említett számú lakosság Csomorkányon. Bár helyén a településhálózatból máig „hiányzik" egy falu, bizonyára azért nem települt újra, mert az esősebbre forduló időjárás által keletkezett bel- és vadvizek a folyó- és belvíz szabályozások előtt nem tették lehetővé egy megfelelő határú agrárfalu kialakítását, ami a régésznek ma jó lehetőséget nyújt a teljes feltáráshoz. Az ásatást irányító régész, Béres Mária Csomorkányt mezővárosnak tekinti, mi mégsem soroljuk igazán oda, mert jóllehet lakossága a 16. század második felében 300 és 400 között mozgott, mezővárosi funkciót, azaz központ szerepet nem játszott közvetlen vidékén sem. Az óriásfalvak (possessio-oppidumok) alsó csoportjához tartozott számos alföldi társával együtt. Hozzá hasonló településképe lehetett a tőle északkeletre mintegy 20 km távolságra a Kórógy-ér és a Mágocs-ér összefolyásánál állt Donáttornyának templomával, megerősített udvarházával és 1499-ben 500 körüli lakosságszámával.

26 Bár feltáró régésze, Paszternák István ásatásával még korántsem haladt úgy előre, mint Béres Mária Csomorkányon, és álló épületek akadályozzák munkáját, annyit már most is láthatunk, hogy a település alaprajzát illetően megerősítheti a Csomorkányon tapasztaltakat. Még akkor is, ha — mint ismeretes — Donáttornya fénykora, a 15-16. század fordulójának ideje után fokozatosan vesztett jelentőségéből.

27 Szeged 16. századi utcáiról az 1522-es tizedjegyzék és a defterek alapján árnyalt képet kapunk, ha nem is tudunk minden utcát pontosan azonosítani, és nem tudjuk őket a mai városképen pontosan ábrázolni Máté Zsolt igen invenciózus kísérlete után sem. Másként áll a dolog a többi településsel. A középkori Hódvásárhelyről például már — a vidék adatoltságához képest — korán, 1446-ból ismeretes Szentmihály utcája,

28 amelyet régész generációk Kishomokon keresték.

29 Magunk a Vásárhelyről készült monográfia készítése idején mint Hód falu azon utcáját, ahol a templom állt, a Hód- és Kis-tó találkozásánál keletkezett átjáró (rév, gázló vagy híd) közelébe helyezKTM LEX. 1996. 81. PASZTERNÁK 1997. 84-85. KTM LEX. 1996. 81. MTT VI. 28. HMV története I. 275.