Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

BEVEZETÉS A gondolkodó és alkotó emberben minden korban megfogalmazódott annak igé­nye, hogy tágabb és szűkebb környezetének megélt eseményeit vagy azokat, amelyek­ről hallomása van, megörökítse az utókor számára. Eme érzésvilág nemcsak országok és birodalmak történelmi eseményeinek írásba foglalására ösztönözte a kortársakat, hanem a közelebbi pátria viselt dolgait is megörökítették. Lejegyezték egy-egy telepü­lés jellemzőit és sajátosságait. Magyarországon az első olyan országleírásokat, ame­lyekben egyes települések jelennek meg, Ransanus és Bonfini készítették. 1 Őket mások mellett Ludovicus Tubero és Oláh Miklós követték. A 16. század végén született az el­ső helytörténeti jellegű írás Skaricza Máté tollából, aki a hely református lelkészeként megverselte Ráckeve történetét. 2 A 17. század zivataros időszaka után a 18. században papok vagy világi értelmiségiek sokszor verses formában vagy prózában örökítették meg egy-egy település történetét. Közülük kettőt említünk meg, a szentesi Petrák Fe­rencet és a vásárhelyi Szőnyi Benjámint. 3 Az előbbi munkájának érdekessége, hogy krónikáját több variánsban generációkon át folytatták, az utóbbi pedig művét irodalmi munkássága részeként tekintette. Ezen korszakban egyébként még nem vált el a szép­irodalom és a történetírás egymástól. Az országleírás műfaja szintén újraéledt Bél Má­tyás munkásságában. 4 A 19. század első felében a romantika múltba fordulásának jegyében egész Euró­pában új lendületet kapott a történetírás, amely nyomán a levéltárakban búvárkodó kutatók fáradozása által kialakult a modernkori történetírás, amelyben már a kezdetek­kor helyet kapott a helytörténet, azon belül a várostörténet. E lendület nyomán a Tudo­mányos Gyűjteményben már nemcsak egy-egy helység vagy táj szokásairól, gazdasági és társadalmi életéről adnak tájékoztatást vagy leírást, hanem forrásközlést is találunk. Fényes Elek pedig azon elgondolás jegyében, hogy először önmagunkat kell megismer­tetni önmagunkkal, és ezután kell hozzáfognunk az ország társadalmi és gazdasági ba­jainak orvoslásához, hozzáfogott nagy munkájához, amelynek eredményeként elkészí­tette Magyar országnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisti­kai és geographiai tekintetben című munkáját, amely helytörténeti lexikonnak tekint­hető, valamint Magyarország geographiai szótárát, amely első helynévtárunknak te­kinthető. E korszak kiemelkedő, máig példamutató alkotása Michnay és Lichner for­ráspublikációja, amelyben bevezetővel és bő jegyzetekkel, amelyek az európai tudo­1 RANSANUS 1985. 58-79., 79-90. BONFINI 1995. 11-45. 2 TUBERO 1994. Passim. OLAHUS: HUNGÁRIA 1938. 1-34. Passim. OLÁH: HUNGÁRIA 1985. KEVI 1986. 3 PETRÁK-KRÓNIKA 1997. SZŐNYI 1873. 4 BÉL 1735-1742.

Next

/
Thumbnails
Contents