Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

rév és gázló kötötte össze. Alpár felső részén gázlón lehetett eljutni Kürt faluba, Alpár alsó részén, a Görög-réven és Ugon át Ságra. Az említett Böldi-révtől délre Szerről a körtvélyesi réven át jutottak Vásárhelyre. Csanád felől északról déli irányba több út vitt, amelyek leírására még visszatérünk. A szeged-budai út Szerből Sáregyháza felé vezető szakasza ma. (Lőkős Sándorné felvétele) Budáról Pesten át Soroksárnál a Duna menti útból kiágazva Örkényen, Ócsán, Kecskeméten, Sáregyházán és Szeren át vitt Szegedre a főút az egész középkoron át. Vele szinte párhuzamosan ment az út Gyálon át Tölgy illetve Nagykőrös felé. Szegedről, miután a szegedi réven — a Belvárosi Tisza-híd helyén állt — átkelt, a Maros déli oldalán, Bében keresztül vitt Csanádra. Másik ága Révkanizsán kelt át a Tiszán, illetve Kanizsamonostorán keresztül a Harangodig vezetett, amelyen Homokrévnél (Mokrin) jutott át, és Szenteltet valamint Komlóst érintve érkezett Temesvárra.

20 A buda-szegedi útról, amelyen Bertrandon de la Brocquiére lovag utazott a török földről hazatértében 1433-ban, 1500-ban pedig Zsigmond lengyel királyfi Szeren és Kecskeméten át Pest felé, Nagykőrösnél bizonyára elágazás volt Cegléd irányába, és kisebb helyi utak ágaztak ki belőle Pál- és Pétermonostora, Majosszállása és Halas irányába. A főútvonal nyomvonalának és általában az utak iránya változásának jellemző példája az alábbi eset. Miután Szer mezőváros és Sáregyház a török időkben elpusztult, a térképészek a 18. században a postaút nyomvonalát nem a Tisza felé kanyarodva, hanem rövidebb 20 ÁMF I. 841., 886. BLAZOVICH-GÉCZI 1995. A Csanád nemzetség birtokai a Dél-Alföldön a 1314. században. Térképmelléklet. Tervezte: Blazovich László. Rajzolta: Kratochwill Mátyás. Csánki I. 704.