Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

AZ IGAZGATÁS ALSÓBB SZINTJEI Mint ismeretes, a nyugati várostípus megjelenésével a polgárok feletti bíráskodás, helyesebben törvénykezés mellett a város igazgatási ügyei a városi telkek adásvételének a lebonyolításától a rendészeti ügyeken át az adók beszedéséig a bíró és az esküdtek, azaz a városi tanács joghatóságába tartoztak. A városok lakosságának növekedésével azonban városnegyedek jöttek létre, és mivel a tanács, bár törekedett rá, nem volt képes minden polgárnak az ügyeit figyelemmel kísérni az egyes városnegyedek, elővárosok illetve a városhoz kapcsolódó, a tanács joghatósága alá került falvak közösségei és azok vezetői a tanács kezdeményezésére illetve jóváhagyásával kezdtek igazgatási feladatokat ellátni. Mindez véleményünk szerint a középkori ember gyakorlatias szemléletéből fakadt, és abból hogy egy városnegyed, egy utca lakói jobban ismerték egymást, ezért közös feladatokra és célok megvalósítására jobban lehetett őket mozgósítani. A városok lakosait a középkorban nemcsak szakmai szervezetek (céhek, gilde-k és egyházi közösségek, plébániák) szerint, hanem területileg is szervezték. / A budai jogkönyvnek a pénztárnokról szóló szabályában olvashatjuk például, hogy az adót az arra kijelölt polgárok az adókönyveket magukkal víve, a városnegyedekbe kimen ve szedték be.

1 A városnegyedek lakói közül rendészeti feladatok ellátásával is megbíztak egyeseket. Ugyancsak a budai jogkönyvben olvasható, hogy a Várhegy alatti Szent Péter és Zeiselbüchel városrészekben kettő illetve egy embert kell választani, akik a városi törvényszék munkáját segítik olymódon, hogy jelenteniük kell a város érdekein esett sérelmeket, és embereket foghatnak le, akiket át kell adniuk a bíróságnak, amely ítélkezik majd felettük. Nekik ugyanis sem ítélkezniük, sem bírságolniuk nem lehetett.

2 A jogkönyv idézett artikulusai a városi tanács által a kisebb városi igazgatási egységekre hárított feladatok közül kettőt hagyományoztak ránk, az adóbeszedéssel és a rendészettel kapcsolatosakat. Hasonlóan alakulhatott a helyzet Sopronban — amint Csizmadia Andor felhívta rá a figyelmet

3 —, ahol 1424-ben már négy városnegyedet, fertályt jegyeztek fel, amelyek a városfalon kívül feküdtek. 1426-ból megtudjuk, a város falakon belüli része külön negyedként lett feltüntetve, amint a bor dézsma jegyzékből kiderül. A negyedeket a 19. századig név nélkül, számmal jelölték, akkor kaptak nevet, ám nem bizonyos, hogy ezek teljesen egybe estek a középkori fertályok területével.

4 A negyedek a város 1 MOLLAY 1959. 15. sz. 2 MOLLAY 1959. 33. sz. 3 CSIZMADIA 1942/a. 13. 4 HÁZI 1931. 314-316., 316-337., 349-357. Tirnitz József szíves közlése.