Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

nyózott. A Maróthiak kezén terebélyesedett ki az uradalom, és erősödött meg Gyula városa. A Maróthiak 73 évig tartó birtoklásának Maróthi Mátyus halála vetett véget, amely után az uradalom a koronára szállt, amellyel megkezdődött a Hunyadiak földesurasága. 1482-ben a gyulai uradalmat Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, akinek kezén haláláig, 1504-ig maradt. Frangepán Beatrix második házasságával az uradalom és székvárosa 1510-ben II. Ulászló király rokonához, Brandenburgi Györgyhöz került, aki 1530-ig birtokolta. Czibak Imre és a Patócsiak után 1552-től 1566-ig, Gyula török kézre kerüléséig az uradalom a vár és a város a Habsburgok birtokába jutott.

90 Gyula, bár királyi birtok volt, a szakirodalom szerint mégsem akkor, hanem főképp a 15. században, a Maróthiak urasága idején indult fejlődésnek, és lassú lépésekben szerezte meg kiváltságait. 1405-ben civitasnak, 1419-ben oppidumnak nevezték. Pecsétjét, amelyet a középkor során használt, ez idő tájt kaphatta.

91 Talán ekkor hospesek érkezhettek, akik a pecsét használatát kapták. Gyula bírája már 1429-ben minden ügyben ítélkezhetett, ám a földesúr bírósága fellebbviteli fóruma volt. A közösen fizetett adót a tanács gyűjtötte be, amely oklevél kiállítási joggal rendelkezett,

92 tehát a helyi adásvételek előtte köttettek, és egyéb hiteleshelyi feladatokat is ellátott. A városi hivatalszervezet a 16. század elején válhatott kétszintűvé, amikor már utcabírák tevékenységéről tájékoztatnak a források.

93 Amíg Gyulán a bírót a polgárok választhatták, jóllehet a birtokos egyetértésével, amire példát találunk Brandenburgi urasága idejéből,

94 a plébános választását, a kegyúri jog legfontosabb elemét a birtokos nem adta ki a kezéből. Korábbi adatokból már lehet erre következtetni, Brandenburgi idejéből pedig egyértelműen kiderül.

95 A gyulai polgárok gazdasági kiváltságaikra ugyancsak ügyeltek. A hetipiacról, amelyet hétfőn tartottak, már 1384-ben esett szó, utána pedig több alkalommal. Az 1496-ban kiadott szabadalomlevél teljesen a városi bíró hatáskörébe utalta megszervezését. Az idők folyamán legalább 4-5 éves vásár rendezésére szereztek kiváltságot a gyulaiak.

96 Főképp a nagyállat kereskedelembe bekapcsolódó parasztpolgárok előbb az uradalom területén fennálló vámok alól szereztek mentességet uruktól,

97 majd 1476ban Mátyás királytól az egész országra szóló vámkiváltságot kaptak, amelyet később háromszor írattak át.

98 A vámkiváltság értelemszerűen csak a király kezében lévő vámhelyekre vonatkozott. A legfontosabb dokumentum, amelyből Gyula jogi helyzetét megismerhetjük, Corvin Jánosnak a gyulaiak számára 1496-ban kiadott kiváltságlevele. A szabad mező90 KARÁCSONYI 1896. 138-152. SCHERER 1938. 40-43. ENGEL 1995/a. 141-159. 91 SCHERER 1938. 47-48. 92 BÁCSKAI 1965. 98. 93 BÁCSKAI 1971. 13. BLAZOVICH 2001. 132. 94 BÁCSKAI 1971. 18. KUBINYI 2000. 69. 95 BLAZOVICH 2000. 89-90. 96 BÁCSKAI 1971. 18. KUBINYI 2000. 69. 97 SCHERER 1938. 48. 98 KTM LEX. 1996. 356.