Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
túl a gyakorlat mellett sem ment el, több város (Buda és Pest, Vác, Miskolc, stb.) középkori történetének leírását készítette el. Bár jelen összegzésnek nem feladata a külföldi várostörténetírás fejlődésének bemutatása, mégis meg kell jegyeznünk, hogy az mindig nagy hatást gyakorolt a magyar városok múltját kutatók munkásságára. A 20. század második felében Fügedi Erik mellett éppen Kubinyi András volt az a tudós, aki szemét rajta tartotta a nemzetközi szakirodalom alakulásán, és az új eredményeket írásaiban mintegy „közvetítette" a magyar kutatók számára. A várostörténészek újabb generációjából Ladányi Erzsébetnek a városok kialakulásáról készített munkáit említjük meg, továbbá Petrovics Istvánnak Szeged korábbi történetéről és Temesvárról írott dolgozatait. A Kubinyi tanítvány, Szende Katalin soproni és pozsonyi végrendeletek alapján a városi életről, annak demográfiai sajátosságairól tett figyelemre méltó megállapításokat és kitekintett a nők helyzetére. 51 Gönczi Katalin pedig a magyar városjogot európai látószögből vizsgálta különös tekintettel a budai városjogra. 52 Összefoglalásában néhány újszerű megfigyelést tett. Érdeme továbbá, hogy német nyelven írt munkáját német kutatók anyanyelvükön olvashatják. A 20. század 60-as éveitől egyre inkább megszaporodtak a település- és várostörténeti monográfiák. A mára nehezen számba vehető és különböző színvonalon megírt művek, illetve tanulmánykötetek közül — amelyeknek csak középkori köteteire térünk ki — mindenekelőtt a Budapest történetét emeljük ki, amelynek minket érdeklő kötete 1973-ban jelent meg. 53 A kötet szerzői könyvterjedelmű tanulmányokban dolgozták fel Buda és Pest történetét. Modern szemlélettel alkottak, mintegy példát adva más városok hasonló kötetein munkálkodók számára felfogásban, módszerben és az elemzések alapján elérhető eredményekben. Ugyancsak példaadó tudósi teljesítményt nyújtottak a Szeged monográfia 1. kötetének szerzői és szerkesztője. Jól tagolt, átlátható szerkezetű, sok új eredményt hozó kötetet alkottak. 54 A Kristó Gyula szerkesztésében megjelent művet méltán lehet Reizner János említett művének megfelelő kötete mellé állítani. Mindkét vállalkozás érdeme, hogy hozzá kapcsolódóan, őket megelőzve vagy követve forrásközlemények láttak napvilágot. 55 Ugyancsak itt említjük meg Kubinyi András és munkatársai által közreadott városi okleveles kötetet. 56 A Debrecen és Hódmezővásárhely monográfia vonatkozó kötetei ugyancsak látószögünkbe kerültek. 57 A Gyöngyös és Miskolc középkorát feldolgozó monográfiák szintén példaadó módon sikerültek, akárcsak Vác város története. 58 Számos község monográfiájából a Száz magyar falu könyvesháza sorozatában megjelenő köteteket említjük, 59 amelyek egységes szerkezetét dolgozta ki a szerkesztő 51 LADÁNYI 1977. LADÁNYI 1993. 101-123. GERICSNÉ LADÁNYI 1993. És további, témához kapcsolódó tanulmányok. PETROVICS 1983. 347-421. A fejezeten belül a vár külső képét Nagy Zoltán, a várost körülvevő vidéket pedig Petrovics Horváth Ferenccel és Kürti Bélával közösen írta. PETROVICS 1999. 527538. És más a témához kapcsolódó tanulmányok. 52 SZENDE K. 1997. 77-98. SZENDE K. 1999. 4. 343-357. GÖNCZI 1997. 53 KUBINYI 1973. 54 SZEGED története 1-4. 55 BTOE III. ÉRSZEGI 1982. 13-51. 56 ELENCHUS. 57 DEBRECEN története 1-2. HMV története I. 58 MISKOLC története I—III. VÁC története 1983. 59 VÁLYI-ZOMBORI 2000. SZALIPSZKI 2000.
