Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

A korszakra esik Major Jenő munkássága. Úgy véljük, Kubinyi András nem téved, amikor Majort az eddigi legkiválóbb magyar településtörténészként említi.

46 Walter Christeller német földrajztudós elmélete alapján — amely szerint a „centrális helyek" a településhálón hierarchikus térbeli rendet képeznek — bizonyította az elméletet hazai vonatkozásban,

47 amivel a település- és városkutatásunk ügyét öles léptekkel vitte előre. Major Jenő a településtörténetnek nemcsak az átfogó kérdéseivel, hanem részleteivel is foglalkozott. Leleményessége kiemelte kortársai közül, és ötleteit szívesen és önzetlenül megosztotta tudóstársaival. A külföldi szakírók közül ezen időszakban kevesen fordultak régiónk illetve országunk városainak történeti kutatásához. Kivételt Heinz Stoob képez, aki mintegy 2000 város adatainak a vizsgálata nyomán állapított meg várostörténeti fejlődési szakaszokat Közép-Európa — beleértve Németországot is — városfejlődésében, és tett kísérletet az egyes várostípusok nagyságrendjének a megállapítására. Paul Niedermaier pedig az erdélyi és bánáti városépítészetről publikált. Nemcsak összefoglalóan írt, hanem tárgyalta az egyes települések alaprajzát is. A szlovák történetírók közül Kassa középkori külkereskedelmét kutatta Ondrej R. Halaga, továbbá kiadta az első kassai városkönyvet. L'ubomir Juck pedig a szlovákiai városokra vonatkozó 1238 és 1350 között keletkezett legfontosabb okleveleket adta közre. Richárd Marsina a középkori településtörténetből tett közzé tanulmányokat, míg Stefánia Mertanová a tárnoki jog kérdéskörét kutatta.

48 Talán a legtöbbet publikáló várostörténészünk, Kubinyi András hosszú pályáján más témájú kutatásai mellett a városi lét szinte minden területével foglalkozott, és foglalkozik, amint ezt a Történelmi Szemlében 1994-ben megjelent, munkásságáról készült bibliográfia mutatja. Kutatói műhelyének jellemzője a külföldi és hazai szakirodalom alapos ismerete valamint a források alapján szerzett elmélyült tudásanyag. Elméleti cikkei közül mindenekelőtt a városhálózat hierarchikus rendjéről, a városaink országrendiségéről és a centrális helyek elemzéséről írottakat emeljük ki. Az utóbbiak keletkezés-történetéről maga ír a Városok, mezővárosok és központi helyek az Alföldön és az Alföld szélén című összegző tanulmányában.

49 Finom megkülönböztetést téve ajánlotta a királyi szabad városok és azok egy előkelő csoportjának a szabad királyi, azaz tárnoki városok megnevezésének megkülönböztető használatát. A földesúri városokat azaz a királyi világi és egyházi mezővárosokat Szakály Ferenccel együtt beemelte a városok közé, amely munkát e sorok írója is támogatta tanulmányaival.

50 Kubinyi András kutatta a városi társadalom rétegződését: a patríciusok és kereskedők városteremtésben játszott szerepét, továbbá kereskedelmi és családi kapcsolataik alakulását. Tekintetét nem kerülte el a városokban élő egyháziak világa. Elemezte továbbá a városok igazgatásának, az egészségügy (ispotályok, fürdők, orvosok) alakulásának kérdéseit, és sok más témát vetett fel tanulmányaiban. Mindezen elméleti kérdések kifejtésén 46 KUBINYI 2000. 10. 47 MAJOR 1964. 32-65. 48 STOOB 1970. STOOB 1979. NIEDERMAIER 1996. HALAGA 1975. 326. HALAGA 1994. JUCK 1984. MARSINA 1984. MARSINA 1993. MERTANOVÁ 1985. 49 KUBINYI BIBL. 181-191. KUBINYI 2000/c. 10-13. 50 SZAKÁLY 1995. Különösen 9-32.