Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

A korszakra esik Major Jenő munkássága. Úgy véljük, Kubinyi András nem té­ved, amikor Majort az eddigi legkiválóbb magyar településtörténészként említi. 46 Wal­ter Christeller német földrajztudós elmélete alapján — amely szerint a „centrális he­lyek" a településhálón hierarchikus térbeli rendet képeznek — bizonyította az elméletet hazai vonatkozásban, 47 amivel a település- és városkutatásunk ügyét öles léptekkel vitte előre. Major Jenő a településtörténetnek nemcsak az átfogó kérdéseivel, hanem részle­teivel is foglalkozott. Leleményessége kiemelte kortársai közül, és ötleteit szívesen és önzetlenül megosztotta tudóstársaival. A külföldi szakírók közül ezen időszakban kevesen fordultak régiónk illetve or­szágunk városainak történeti kutatásához. Kivételt Heinz Stoob képez, aki mintegy 2000 város adatainak a vizsgálata nyomán állapított meg várostörténeti fejlődési szaka­szokat Közép-Európa — beleértve Németországot is — városfejlődésében, és tett kísér­letet az egyes várostípusok nagyságrendjének a megállapítására. Paul Niedermaier pe­dig az erdélyi és bánáti városépítészetről publikált. Nemcsak összefoglalóan írt, hanem tárgyalta az egyes települések alaprajzát is. A szlovák történetírók közül Kassa közép­kori külkereskedelmét kutatta Ondrej R. Halaga, továbbá kiadta az első kassai város­könyvet. L'ubomir Juck pedig a szlovákiai városokra vonatkozó 1238 és 1350 között keletkezett legfontosabb okleveleket adta közre. Richárd Marsina a középkori telepü­léstörténetből tett közzé tanulmányokat, míg Stefánia Mertanová a tárnoki jog kérdés­körét kutatta. 48 Talán a legtöbbet publikáló várostörténészünk, Kubinyi András hosszú pályáján más témájú kutatásai mellett a városi lét szinte minden területével foglalkozott, és fog­lalkozik, amint ezt a Történelmi Szemlében 1994-ben megjelent, munkásságáról ké­szült bibliográfia mutatja. Kutatói műhelyének jellemzője a külföldi és hazai szakiroda­lom alapos ismerete valamint a források alapján szerzett elmélyült tudásanyag. Elméle­ti cikkei közül mindenekelőtt a városhálózat hierarchikus rendjéről, a városaink or­szágrendiségéről és a centrális helyek elemzéséről írottakat emeljük ki. Az utóbbiak keletkezés-történetéről maga ír a Városok, mezővárosok és központi helyek az Alföl­dön és az Alföld szélén című összegző tanulmányában. 49 Finom megkülönböztetést téve ajánlotta a királyi szabad városok és azok egy előkelő csoportjának a szabad királyi, azaz tárnoki városok megnevezésének megkülönböztető használatát. A földesúri váro­sokat azaz a királyi világi és egyházi mezővárosokat Szakály Ferenccel együtt beemelte a városok közé, amely munkát e sorok írója is támogatta tanulmányaival. 50 Kubinyi András kutatta a városi társadalom rétegződését: a patríciusok és kereskedők város­teremtésben játszott szerepét, továbbá kereskedelmi és családi kapcsolataik alakulását. Tekintetét nem kerülte el a városokban élő egyháziak világa. Elemezte továbbá a váro­sok igazgatásának, az egészségügy (ispotályok, fürdők, orvosok) alakulásának kérdése­it, és sok más témát vetett fel tanulmányaiban. Mindezen elméleti kérdések kifejtésén 46 KUBINYI 2000. 10. 47 MAJOR 1964. 32-65. 48 STOOB 1970. STOOB 1979. NIEDERMAIER 1996. HALAGA 1975. 326. HALAGA 1994. JUCK 1984. MARSINA 1984. MARSINA 1993. MERTANOVÁ 1985. 49 KUBINYI BIBL. 181-191. KUBINYI 2000/c. 10-13. 50 SZAKÁLY 1995. Különösen 9-32.

Next

/
Thumbnails
Contents