Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

JOGI HELYZET ÉS IGAZGATÁS I. A királyi szabad városok az Alföldön, különös tekintettel Szegedre 1. A 15. század második felében a magyarországi városok hierarchikus rendjében — amint Kubinyi András kifejtette — két nagy csoportot különböztethetünk meg. Egyikük a királyi szabad városoké, amelybe a mindenki által jól ismert szabad királyi városok mellett a személynöki városok, az erdélyi szász városok és a királyi bányavárosok tartoztak.

1 A másik csoportot a földesúri városok, más néven oppidumok vagy mezővárosok alkották. E kategóriába tartozó városok jogi helyzetüket és gazdasági szerepüket tekintve széles határok között helyezkedtek el a majdnem szabad városoktól a civitas-oppidumoktól (beleértve a püspökvárosokat) a szabad falvak jogállásánál alig több possessio-oppidumokig.

2 A szorosan vett Alföldön, e sajátosan városhiányos övezetben korszakunkban két város, Pest és Szeged tartozott a királyi szabad városok közé.

3 A jelentős gazdasági szereppel és egyházi igazgatási központtal bíró püspökvárosok közül, amelyek lakói jobbágyok voltak, Bács és Kalocsa, valamint Csanád és Várad feküdtek régiónkban. A többi város, bár nem egy királyi városi múltra tekinthet vissza, mint például Debrecen, Gyula, Pankota és Szatmárnémeti, a földesúri városok széles határok között mozgó csoportjába sorolható.

4 A Bánság útjainak csomópontjában fekvő Temesvár, amely I. Károly király uralkodásának első szakasza idején 1323-ig első állandónak mondható királyi székhely volt, és továbbra is királyi vár és város maradt,

5 a 15. század első felétől végvár szerepét töltötte be, ami szép reményű fejlődésében és további felemelkedésében meggátolta. Miután Kubinyi András Városok, mezővárosok és központi helyek az Alföldön és az Alföld szélén című nagy ívű tanulmányában és a vele szervesen összefüggő adattárban (Az alföldi és Alföld-környéki megyék központi helyeinek jegyzéke) az alföldi városok hierarchikus rendjét leírta, és megfelelő, számunkra elfogadott kategóriákat állapított meg,

6 lehetőségünk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk: miként illeszkednek a két várostípus, a királyi szabad város és a földesúri város Alföldön létezett változatai a bennük használt hatályos jog szerint a magyarországi és európai, elsősorban német városokhoz. Mielőtt részletes elemzésünkhöz fogunk, tekintsük át röviden azt a jogot, amellyel a középkori városokban éltek. 1 KUBINYI 1979. 12. 2 KUBINYI 2000. 38-42. A civitas-oppidumokra és possessio-oppidumokra 1. ÉRSZEGI 1978. 79-239. 3 KUBINYI 1973. 164-165. KUBINYI 2000. 189. KRISTÓ 1998. 32-33. 4 DEBRECEN története 1. 132-134. BLAZOVICH 1996. 351-365. KTM LEX. 1996. 229-233. MAKSAY 1940. 67-71. 5 CSÁNKI 1894. 21-22. 6 KUBINYI 2000. 7-101. és térkép.