Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

zös kutatások és az együttműködés különböző formái. A bizottság célokat tűzött ki a kutatás számára: az egyes várostípusok alapvető jegyeinek a megállapítása, városalaprajz atlasz elkészítése, városprivilégiumok kritikai kiadása, egy-egy iparág valamint a szarvasmarha- és borkereskedelem történetének korszerű feldolgozása. Továbbá számos szempontot jelölt meg, amelyek a városok történetének későbbi szakaszaira vonatkoznak. Az Urbanisztikai Társaság által 1954-ben indított Településtudományi Közlemények mellett egy másik periodikában, a Tanulmányok Budapest múltjából című sorozatban jelentek meg a várostörténet írását előre mozdító tanulmányok. Közéjük tartozik Fügedi Eriknek a városprivilégiumokat elemző munkája.

38 A szerző nemcsak a valódi városokkal foglalkozott, kiterjedt figyelme a mezővárosokra is. Le Goff alapján a koldulórendek és a városfejlődés összefüggéseit vizsgálta,

39 amely során kutatta a kérdéskör magyarországi vonatkozásait, továbbá kitért az ispotályok és a városiasodás kapcsolatának a bemutatására. A mezővárosok kialakulásáról írva nemcsak az uradalmi központ szerep és a mezővárosi fejlődés közötti összefüggést tárta fel, hanem azt is kifejtette, hogy a mezőváros mozgásban lévő település-kategória, amelybe a nagyobb városok és emelkedő falvak egyaránt beletartoznak, s amelyek mind termelésük, mind társadalmi struktúrájuk szerint széles átmenetet alkottak a falvak és a valódi városok között. Meghatározást is adott: „a mezővárosok a XIV. században olyan telepek voltak, amelyek gazdasági, igazgatási és korlátozott mértékben jogi szempontból városi funkciót teljesítettek, de egyik szempontból sem érték el a valódi városokat. Önálló kategóriák maradtak a falvak és a városok között."

40 A múlt század 60-as, 70-es éveiben két összefoglaló munka született. Az egyik Makkai László tollából: A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata,

41 a másik a pályáját még a két világháború között kezdő település- és várostörténész, aki az oktatásban is nagy súlyt fektetett a téma kifejtésére, Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene című műve. Az előbbi tömör összefoglaló, az utóbbi a várostörténet és városépítés számos területét írja le, valamint szakirodalmi tájékoztatót ad.

42 Ugyancsak összefoglaló jelleggel írt a középkori városokról Granasztói György.

43 Az összefoglaló feldolgozások között kell megemlítenünk Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának köteteit,

44 amelyek gondosan összegyűjtött adatsoraikkal jelentősen elősegítik a várostörténeti kutatást, továbbá városalaprajzaikkal ráirányították a figyelmet a várostérképeknek a kutatásban játszott nagy jelentőségére. Szabó István és Maksay Ferenc, településtörténeti monográfiáikban a magyar falu világával foglalkoztak,

45 azonban műveikben számos hasznos adatot és gondolatot adtak a mezővárosok tanulmányozásához. 38 Településtudományi Közlemények 1954-től folyamatosan. Tanulmányok Budapest múltjából 19321943., 1956-tól folyamatosan. FÜGEDI 1961. 17-107. 39 FÜGEDI 1970. 966-987. Magyar nyelven: FÜGEDI 1972. 69-95. 40 FÜGEDI 1972. 321-342. Új kiadása: FÜGEDI 1981. 336-363., 515-519. Az idézetet közli KUBINYI 2000. 9-10. 41 MAKKAI 1963. 42 EPERJESSY 1971. 43 GRANASZTÓI 1980. 44 ÁMF1-IV. 45 SZABÓI. 1969. SZABÓI. 1971. MAKSAY 1971.