Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

részének szláv lakossága még 1464-ben érkezhetett a Jaksicsokkal, amikor Mátyás király nekik juttatta a nagylaki uradalmat.

31 Egészen más helyzet alakult ki a Marostól délre fekvő területen. A mintegy 70-80 település közül csak az alábbiakon laktak magyarok, azonban ők is vegyesen déli szlávokkal. családok száma 1567 1579 Csanád (Német-, Rác-) város 80 80 Zombor (Kis-) falu 36 36 Béb (Óbéba) falu 26 22 Ladán (Ladány) falu 32 30 Feiregyház falu 20 16 Nagygyála falu 18 18 Kisgyála falu 17 20 Deszka falu 19 27 Kanizsa (Törökkanizsa) falu 49 59 Oroszlános (Oroszlámos) falu 65 67 Rábajé (Rábé) falu 43 30 Dedémszeg (Dedénszeg) falu 33 29 Torvár (Térvár) falu 20 17 Kökénykeresztur falu 26 22 Szőlős (Nákófalva) falu 50 53 Papkeresztur (Kerwsztur) falu 13 13 Nagybasanova, Nagybesenyő falu 86 91 (Óbesenyő (Besenova) Becskerek (Nagybecskerek) város 35 magyar 31 magyar 135 szláv 146 szláv Becsej (Törökbecse) város 51 magyar 73 magyar 123 szláv 67 szláv Amint a fenti táblázatból kitűnik, a Maros mentén helyezkedtek el azok a települések, amelyeknek még magyar lakossága is volt. Innen délre már egynemű, etnikailag és nyelvileg egységes szláv területet találunk. Nyelvi és etnikai szigetet képezett a 16. század második felében Ötebő (Ittebe), amelyet 1567-ben 107, 1579-ben pedig 90 magyar család lakott, Udvarnok faluban pedig 1567-ben 34, 1579-ben 48 magyar család élt. A déli szláv betelepülésnek jó példája Vida puszta (Neuvide) és Vincehíd puszta esete, amelyeket 1567-ben lakatlannak tüntettek fel, 1579-ben pedig az előbbin 25, az utóbbin pedig 7 szláv családot írtak össze.

32 Sajátos képet mutat a városok lakosságának megoszlása. Ennek elemzésére a későbbiekben visszatérünk. 31 Uo. 120. 32 Helynevek azonosítását Káldy-Nagy Gyula Lipszky helynévtára alapján végezte.