Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

rint is felsorolja a kunok egy részét. Horváth György, Kicze Balázs, Gyuk-nak mondott Pál és János, Alch Mihály, Gerhard fia Egyed, Kara A..., Aracha Egyed, Thene Antal, Kazán Balázs és Kun Antal neve szerepel a listán.

7 Az oklevél híranyaga nemcsak a kun népesség szabadkai tartózkodásának bizonyítéka. Az is kitűnik belőle, hogy nemcsak a szabadkai korábban szabad népesség, hanem a kunok is jobbágyi alávetettségben éltek, és a szigorúbb földesúri kötöttségek elől menekültek a mezővárosba. Az oklevél névanyaga — a kun nevek között a Horváth és Kazán előfordulása — pedig azt bizonyítja, hogy etnikai keveredésük előrehaladt. A szegediek és a kunok kapcsolatáról elsősorban a kun puszták ügyeivel kapcsolatosan maradtak fenn adatok. A dél- és nyugat-európai húspiac felvevőképességének kiszélesedésével és az esősebbé váló időjárással a Duna-Tisza közén, a Homokságon felértékelődtek a legelők. Emiatt Szeged városa és a kunok között számos összeütközés keletkezett. 1462-ben Mátyás király a szegediek részéről a neki és atyjának nyújtott szolgálatok fejében megengedte, hogy Asszonyszállása kun pusztát és tartozékait használhassák, egyúttal megerősítette őket azon jogaikban, amelyeket a korábbi királyoktól szereztek, tudniillik, hogy a Duna-Tisza között lévő pusztákat a kunok szabadságainak és jogainak megfelelően hasznosítsák és használják. Egyúttal megszűntette azokat a kiváltságokat, amelyeket Miser János szegedi bíró és Kun Antal Asszonyszállásra és tartozékaira szereztek. 1469-ben a király megerősítette az oklevelet.

8 1465-ben ugyancsak biztosította a szegedieket, hogy az Asszonyszállása nevű kun szálláson (in descensu comanicali) és a Duna-Tisza közén a kunok mezein (in campis comanorum) és máshol szabadon legeltethetnek. Mátyás király 1473. augusztus 24-én Budán kiadott oklevelében a majosszállási kun kapitányoknak, Both Lászlónak és Domokosnak megengedte, hogy a pestis valamint gyilkosságok és pusztítások miatt elnéptelenedett Csólyosszállását, Fejértót, Majosszállását és Kömpöcszállását, amelyek Halas székhez tartoztak, benépesítsék. November 9-én Diósgyőrben kiadott oklevelében pedig a szegedieknek adott engedélyt arra, hogy a Homokon ugyanolyan használati jogokat élvezzenek, mint a szállásaikon lakó kunok.

9 A szegediek azonban nemcsak állataik legeltetése közben találkoztak a kunokkal, hanem városukban is együtt éltek velük. Az 1522-es tizedjegyzékben szerepel az Alszegeden lokalizált Kun utca,

10 amely véleményünk szerint nem neves ott lakó családjától, a Kun-tói, — ahogy Kulcsár Péter véli —, hanem az ott lakó kunoktól vette a nevét, ugyanúgy, ahogy az 1562-ben előforduló kecskeméti Kun utca." Az utcában felsorolt magyar nevű személyek mellett ugyanis szerepel Mizsér Ferenc és Massa (talán Majsa) Mihály, akik nevükből következően kunok voltak, és más, már elköltözöttek mellett az utca névadói lehettek. Szegedről egy kun család vagy família történetébe is bepillanthatunk. A már említett Miser (Mizser) János rokonságának tagjai is előbukkannak az oklevelekből. Vagyonos emberek voltak, ezért emelkedhettek ki környezetükből. A kereskedő, iparos 7 Dl. 88 331. 8 REIZNER IV. 57-58., 67-69. 9 REIZNER IV. 71-72. 10 BÁLINT S. 1963. 31. KULCSÁR 1984. 12-13. 11 KÁLDY-NAGY 1982. 347.