Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)
re. Sőt szállásomon, amely a szervita atyáknál volt, az államrendőrségi hivatal miatt nagyon nyugtalan vagyok, és igen kényelmetlenül érzem magam, nemcsak mert zavarnak, hanem mert kétszer is ki akartak már lakoltatni 24 órát adva a kiköltözésre, és csak irgalomból tűrnek meg úgy ahogy. Valóban „Földnélküli János" 77 lettem, akinek nincs hol nyugodtan lehajtani fejét. Erre ő jóízűen felnevetett majd hozzátette: —Talán elmehetne Pozsonyba. — De Pozsony bizonyos tekintetben a prímás székhelye és most a magyarok kezében van, akiknek figyelmét nem tanácsos felkelteni, mert ez könnyen kiválthatná haragjukat. (Ez volt válaszom arra, hogy odamennem se nem biztonságos, se nem alkalmas). Ezért maradtam szánt szándékkal Pesten visszautasítva merészen a jó tanácsot, amelyet titkon akkor használtak fel és fordítottak ellenem, hogy megvádoljanak és sértegessenek, mikor már eltaszítottak és lábbal tapostak. c) Elmozdításom megkönnyítésére azt is mondták, hogy nem szoktam pompát kifejteni, mintha ez volna az egyházi hivatal lényege és az egyházi javakat evégből adták volna, és erre kellene fordítani. Hogy ezek vagy más okok bírták a magas minisztériumot az én elmozdításomra, egyáltalában nem tudom, mert velem semmilyen indokot nem közöltek. Elég az hozzá, hogy meghozták ellenem az ítéletet és azt végre is hajtották. Néhány nap múlva ugyanis Scitovszky pécsi püspököt nevezték ki prímásnak és esztergomi érseknek. 78 Nekem pedig különös kegyképpen megengedték, hogy visszatérhessek a szatmári püspökségbe. Noha ezután kedvezőbb hírek is elterjedtek rólam, néhány nap (kb. két hét) múlva bűnemül rótták fel, hogy még Bécsben tartózkodom. És megint kerülő úton tudtomra adták, hogy miért nem megyek már el? Ó mily kedves és kellemes volt számomra a bécsi tartózkodás, ahol megvetést és ekkora szégyent kellett megérnem! Alig tudtam bevárni, hogy szégyenemmel együtt Bécsből eltávozhassam és Szatmárra viszszamehessek, az utazás biztonságáról azonban még nem bizonyosodtam meg. Hogy mégse bántsam üldözőim szemét, augusztus 7-én a városból fürdőzés címén a Landstrasseba, az irgalmas rendiek üdülőházába mentem. De még mindig nem volt elég. Most megint más címen támadtak és szóbeszéd útján azzal fenyegettek meg, hogy büntetőeljárást indítanak ellenem, mert a pesti országgyűlésen maradtam. Nehogy ráadásul még ez a gyalázat is utolérjen, mert abból, ami eddig történt velem, azt kellett gondolnom, hogy nincs az a baj, amely nyomorúságom tetézéséhez hozzá nem járulna, elmentem báró Geringerhez, Magyarország kinevezett főbiztosához és előadtam az okokat, amelyek akaratom ellenére arra kényszerítettek, hogy Pesten maradjak, továbbá félelmemet és aggodalmamat, amelyek közt Pesten kellett tartózkodnom, úgyszintén, hogy mit tettem az uralkodóház iránti hódoló ragaszkodásom bizonyítására, hogy ezért mennyit kellett szenvednem és károsodnom, és hogy most mindennél nagyobb és keserűbb szomorúságot okozna, ha meggyanúsíta77 I. (Földnélküli) János angol király (1199-1216) Guyenne kivételével elveszítette a francia szárazföldön lévő birtokait. 78 A minisztertanács 1849. július 18-án tudomásul vette a „birodalmi magyarországi prímássá" (sic!) kinevezett Hám János lemondását, és a minisztertanács előterjesztésére 1849. július 21-én az uralkodó Scitovszky János pécsi püspököt esztergomi érsekké és Magyarország prímásává nevezte ki. Österreichisches Staatsarchiv Haus-, Hof-, und Staatsarchiv. Kabinetsarchiv, Kabinetskanzlei-Akten. Ministerrath-Vortráge 1849:2382.
