Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)

egri érsek Bécsben, 31 báró Barkóczy László székesfehérvári püspök Pozsonyban az or­szággyűlés helyén, 32 Sztankovics János győri püspök pedig Győrött 33 ), az egybegyűlt püspöki kar arra kérte a kultuszminisztert, hogy járjon közbe Őfelségénél ezek betölté­se érdekében. Különösen Scitovszky János pécsi és Lonovics József csanádi püspök szorgalmazta a prímási méltóság betöltését, akik úgy látszik, annak elnyerésében re­ménykedtek. Mielőtt Pestről elutaztam volna a pünkösdi ünnepek miatt, elhatároztam ugyanis, hogy sietősen hazatérek, Korizmics Antal veszprémi kanonok 34 keresett föl, aki akkor lett királyi táblai prelátusból miniszteri tanácsos és az egyház ügyek előadója, és meg­kérdezte tőlem, hogy hajlandó lennék-e elfogadni az üresedésben levő egri érsekséget? Nem adtam neki egyenes választ, csupán annyit jeleztem, hogy a rám vonatkozó ügyekben nem engem kell megkérdezni, mivel egész életemben semmit sem én válasz­tottam, hanem mindig elöljáróim rám vonatkozó döntéseit követtem. Ennek az egész közlésnek nem tulajdonítottam fontosságot, mert nem hittem, hogy a magyar miniszté­rium, amely nagyon jól tudta, hogy elvei teljesen idegenek számomra, az én előlépte­tésemet akarná. Űrnapja után ismét vissza kellett térnem Pestre a július első napjaira összehívott országgyűlésre. Pestre 1848 júniusának utolsó napján érkeztem, ahol elfoglaltam a szervita atyáknál előre megrendelt szállásomat, bár aggódtam és féltem, mert meg­tudtam, hogy ott helyezték el az államrendőrség hivatalát. A ház perjele azzal nyugta­tott meg, hogy a kért szobákat meghagyták nekem, mivel mindig itt szoktam megszáll­ni, ráadásul azokat az országgyűlés miatt is lefoglaltattam. Alig üdvözöltük egymást a perjel atyával, már jelezte, hogy valami érdekes újsá­got tud, de nem szabad elmondania. Mivel nem unszoltam a titoktartás megszegésére, nem bírta ki és elmondta, hogy holnap reggel (mivel az esti órákban érkeztem meg) Korizmics úr személyesen fog tájékoztatni arról, hogy az ország prímásává neveztek ki. Bár nem akartam elhinni és lehetetlennek tartottam, erősködött, hogy azt a minisz­térium a mai napon Lonovicsnak egri érsekké, Karnernek 35 székesfehérvári-, Jekelfa­lussy esztergomi kanonoknak 36 szepesi-, és Horváth Mihály hatvani prépost-plébános­nak csanádi püspökké történő kinevezésével együtt jóváhagyta. 37 Ez a hír nem hogy örömöt, hanem nagy nyugtalanságot okozott és már-már azon voltam, hogy eltérek attól az elvtől, amihez egész életemen át tartottam magam, hogy tudniillik mindenbe belenyugszom, amit elöljáróim határoznak velem kapcsolatban, mivel abban Isten akaratát látom, amelynek viszont engedelmeskednem kell. Szent kö­telességemnek tartottam, hogy megtudakoljam Isten akaratát, ezért másnap, azaz július 31 1847. december 2-án. 32 1847. december 13-án. 33 1848. március 7-én. 34 Korizmics Antal (1807-1866) veszprémi kanonok, 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­rium katolikus egyházi osztályának osztályfőnöke, 1851-től bácsi választott püspök. 35 Karner Antal győri kanonok, 1848-ban kinevezett székesfehérvári, majd 1849-től győri püspök. 36 Jekelfalussy Vince (1802-1874) esztergomi kanonok és almisi címzetes püspök, 1848-ban kineve­zett szepesi püspök. 37 Horváth Mihály (1809-1878) hatvani prépost, kinevezett csanádi püspök, történetíró. Az uralkodó 1848. június 25-én nevezte ki az új ordináriusokat.

Next

/
Thumbnails
Contents