Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL

A pénzen, mibe az őrsereg kerül, ötvenezer önkéntes már azóta felszerelve lehet­ne, s ki egyszer rendes katonai rámába van foglalva, mi másképp néz az ellenség sze­mébe! 20. Aug. Temerinben csönd és nyugalom, valamint Járekon is. A tegnap történtek fölött okoskodnak az emberek. Ki egy harcmező közelében egy vagy más eseményről hite­lest akar tudni, igen nagy bajban van. Hírlapok útján otthon sok vén anyó-pletykát be­lénk csomoszoltak az irkászok; itt belénk beszélik a bakák és huszárok. Csak azután egy nyomon beszélne mind, bizony-bizony hivékenységünk egész rakházát föltárnók nékik. Míg hírlapba jut valami esemény, úgy látszik, a durva idegen elemektől vala­hogy mégis megtisztul. De itt a harc terén a harci hírek sajátképi bányájában, éppen úgy vagyunk, mint ki az aknák mélyében van s az aranyat kövekben, idegen elemek között s legdurvább alakban látja. Ily csudában találkozunk itt a valóval, s nagy bajba kerül, kalandos cafrangjaitól megfosztva, tiszta egyszerűségében hallhatni azt, biztos emberek szájából. Ma a múltak feletti beszéd alkalmával, ki-ki előadván a magáét, sok hír rektifiká­lódott 33 és eddig nem hallott napfényre jött. Némi nyugtatásomra haliam, hogy nem az önkéntesek vagy honvédek, hanem csakugyan a pesti őrsereg hátrált. Hogy a túriai pópa nem a sáncokon, hanem néhány portyázó híveivel a kukoricában öletett meg még az ostrom kezdete előtt. Beszélek, miszerint a Temerinben állomásozó tüzérek igen rosszul lőttek, hogy nagy része lövésüknek Szenttamásnál is a sáncok vizeibe gurult csak. Hallatszott, tisztek — a derék Dézsy 34 — szájából is panasz, mily oktalanul állítatott két osztály császár-huszár az egy telep fedezésére, éppen az ágyúk mögé a lövés irányába; holott egy telepnek harminc-negyven ember szokott rendesen lenni fedezete, s ezek is nem lövés irányban, hanem a telep jobb és bal szárnyaira állítva. S hogy 5 órai folytonos ostrom alatt az ágyúkkal álmozdulatokat, s más pontokon csak támadásokat — mialatt elvonván az ellen figyelmét, más ponton erélyes rohanás próbáltatott volna —, nem té­tettek a vezérek! Sajnos, de ez nálunk, hol az alvezérek kezei annyira kötvék, nem csoda. Nálunk kottára megy minden, pedig a leggyöngédebb, remegő hangok bájoló hul­láma, úgy látszik, nem a hangjegyekből, hanem a művész ügyességéből, finom tapin­tatából és a maga helyén szabadon fölhasznált, s alkalmazott művészi sugallatból fo­lyik. Jaj ama hangásznak, ki egyebet nem játszik s nem fejez ki mást, mint éppen amit hangjegyekben lát! Kell az alvezéreknek parancs; de egy kis szabad tér is. Én úgy vet­tem ki eddig, hogy Temerin parancsnoka, ha a rácok a római sáncokat elhagynák, utá­nuk nem bocsátaná katonáit, természetesen azon egyszerű, de igen s még egyszer igen fontos okból, mert Becséről erre parancsa nincs! Éljen! 33 helyreigazíttatott (lat.) 34 Császár-huszártiszt volt, sok merész portyázások és szemlejáratok vezére. (Eperjesy jegyzete.) Basily (Bazily-Dézsy) József (1826-?) honvéd tiszt az 1. Császár huszárezredben. BONA GÁBOR: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988. (BONA 1988.) 96.

Next

/
Thumbnails
Contents